Benedictus
© Libreria Editrice Vaticana Forrás: vatican.va
Áldott az Úr,
atyáink Istene,
mert meglátogatta
és megváltotta az ő népét.
Erős szabadítót támasztott
minékünk szolgájának,
Dávidnak családjából.
Amint szólott
a szentek szájával,
ősidők óta
a próféták ajka által,
megszabadít
az ellenség kezéből,
mindazoktól,
akik gyűlölettel
néznek minket;
atyáinkkal irgalmat gyakorol,
hogy szent szövetségére
emlékezzék,
az esküre,
amelyet Ábrahám atyánknak
esküdött,
hogy nekünk váltja be,
amit ígért;
hogy félelem nélkül
és megszabadulva
az ellenség kezéből,
neki szolgálatot teljesítsünk:
szentségben és igazságban
járjunk előtte napról napra,
amíg élünk.
Téged pedig,
gyermek,
a fölséges Isten
prófétájának fognak mondani,
mert az Úr előtt jársz,
egyengetni az ő útját;
az üdvösség ismeretére tanítod
nemzetét,
hogy bocsánatot nyerjen
minden bűnük
Istenünk irgalmas szívétől,
amellyel meglátogat minket
felkelő Napunk a magasságból,
hogy fényt hozzon azoknak,
akik sötétségben
és halálos homályban ülnek,
lépteinket pedig
a béke útjára vezérelje.
Dicsőség az Atyának,
a Fiúnak és a Szentléleknek,
miképpen kezdetben,
most és mindörökké. Amen.
Lásd még
- Szt. Lukács evangélioma 1,68–79