Magnificat
© Libreria Editrice Vaticana Forrás: vatican.va
A Magnificat a latin neve annak az egyházi kantikumnak, mellyel Szűz Mária Erzsébetnél – Zakariás feleségénél – tett látogatásakor az ő köszöntésére válaszolt: Mária ezekkel a szavakkal közli, hogy Jézussal várandós. Ez az ének Lukács evangéliumában az 1,46–55 számú versekben található.
Magasztalja lelkem
az Urat,
és szívem ujjong
üdvözítő Istenemben.
Tekintetre méltatta
alázatos szolgálóleányát:
Íme, ezentúl boldognak hirdetnek
az összes nemzedékek,
mert nagyot művelt
velem ő, aki Hatalmas:
ő, akit Szentnek hívunk.
Nemzedékről nemzedékre
megmarad irgalma azokon,
akik istenfélők.
Csodát művelt erős karjával:
a kevélykedőket széjjelszórta,
hatalmasokat elűzött trónjukról,
kicsinyeket pedig felmagasztalt;
az éhezőket minden jóval betölti,
a gazdagokat elbocsátja üres
kézzel.
Gondjába vette gyermekét, Izraelt,
megemlékezett irgalmáról,
melyet atyáinknak hajdan
megígért,
Ábrahámnak és utódainak
mindörökké.
Dicsőség az Atyának
és a Fiúnak,
és a Szentlélek Istennek.
Miképpen kezdetben
most és mindenkor
és mindörökkön-örökké.
Amen.
Lásd még
- Szt. Lukács evangélioma 1,46–55
- CCC 2619
- Kompendium 547
- Enchiridion Indulgentiarum conc. 17 § 2, 1°