Apostolok Cselekedetei 28
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Pál Malta szigetén. A vipera-kigyó csipése nem árt neki. A betegeket meggyógyítja a szigeten. Romába érkezvén, ott két évig tartózkodik.
1 És midőn kimenekedtünk, akkor megtudók, hogy Melitának hivatik a sziget. Az idegen lakosok pedig nem kevés emberséggel viseltetnek vala hozzánk. 2 Mert nagy tüzet rakván, jól fogadának mindnyájunkat a ránk eredő zápor és a hideg miatt. 3 Mikor pedig Pál sok száraz venyigét szedett, és azt a tűzre tette, egy vipera-kigyó a melegtől kibújván, kezére ragada. 4 Az idegen lakosok látván a kigyót az ő kezén függeni, mondák egymásnak: Bizonyosan gyilkos ez ember, miután kimenekedett a tengerből, a boszúállás nem hagyja őt élni. 5 Ő pedig lerázván a kigyót a tűzbe, semmi bajt nem érze. 6 Amazok azt vélék, hogy földagadván, mindjárt eldől, és meghal. De sokáig várván, és látván, hogy semmi baja nem történik, más gondolatra jöttek, s istennek mondák őt. 7 Ama helyeken pedig majorjai voltak a sziget főemberének, kinek Publius vala neve, ki minket befogadván, harmadnapig emberségesen tarta. 8 Történék pedig, hogy Publius atyja hideglelésben és vérhasban szenvedve, feküvék. Kihez Pál beméne, és miután imádkozott és rája tette kezeit, meggyógyítá őt. 9 Ez meglévén, mindnyájan, kik a szigetben betegek valának, hozzája menvén, megyógyúlának. 10 Kik sok tisztességgel is megbecsültek minket, s midőn hajóra keltünk, a mire szükségünk volt, azzal elláttak. 11 Három hónap múlva pedig egy alexandriai hajón evezénk, mely a szigeten telelt vala, s melynek Kasztor és Pollux vala czímere. 12 És midőn Szirakúzába jutottunk, ott maradánk harmadnapig. 13 Onnan kerűlvén, Régiumba érkezénk; és egy nappal azután a déli szél fúván, másod nap jutánk Puteoliba, 14 hol atyafiakat találván, kérének minket, hogy maradjunk nálok hét napig. És úgy menénk Romába. 15 A honnét, mikor meghallották az atyafiak, elénk jövének Appius piaczáig és a három Tabernáig. Kiket meglátván Pál, hálát ada Istennek, és bizodalmat vőn. 16 Mikor pedig Romába jutottunk, megengedteték Pálnak, hogy maga maradjon az őt őrző vitézzel. 17 Harmadnap múlva pedig magához hivatá a főzsidókat. És midőn egybegyűltek, mondá nekik: Atyámfiai, férfiak! én bár semmit nem cselekedtem a nép ellen, sem az ősi szokások ellen, fogva adattam Jerusalemből a romaiak kezébe. 18 Ezek kérdőre vonván engem, el akarának bocsátani, mivelhogy semmi halálra méltó ok nem volt bennem. 19 De a zsidók ellene mondván, kényszerűltem a császárra hivatkozni, nem mintha nemzetemet akarnám vádolni. 20 Ezokért kivántalak tehát titeket látni, és szólani veletek; mert Izrael reménységeért vétettem körűl e lánczczal. 21 Azok pedig mondák neki: Mi sem levelet nem vettünk felőled Judeából, sem az idejövő atyafiak közől senki sem jelentett vagy szólott valami roszat felőled. 22 Azonban kivánjuk tőled hallani, minő véleményben vagy; mert tudva van előttünk, hogy e vallásnak mindenütt ellene mondanak. 23 Tehát napot rendeltek neki, mikor igen sokan jövének hozzá a szállásra, kiknek bizonyságot tévén, szóla az Isten országáról, igyekezvén őket Jézusról meggyőzni Mózes törvényéből és a prófétákból reggeltől estig. 24 És némelyek elhivék a mondottakat, némelyek pedig nem hivék. 25 És mivel nem tudtak megegyezni egymás között, elmenének, Pál még egy szót mondván: Hogy jól mondotta a Szentlélek Izaiás próféta által atyáinknak, 26 így szólván: Menj e néphez és mondd nekik: Füllel hallotok, és nem értetek; s látván láttok, és át nem látjátok; 27 mert megvastagodott e nép szíve, és füleikkel nehezen hallanak, és szemeiket behúnyják, netalán hogy lássanak szemeikkel, és füleikkel halljanak, és értsenek szivökkel, és megtérjenek, és meggyógyítsam őket. 28 Tudva legyen tehát előttetek, hogy a pogányoknak küldetik Isten ez üdvözítése, és ők meghallgatják. 29 És midőn ezeket mondotta, kimenének tőle a zsidók, egymás között sokat vitatkozván. 30 Ő pedig két egész esztendeig marada szállásán, és mind elfogadá, kik hozzája mennek vala, 31 hirdetvén az Isten országát, és tanítván, a mik az Úr Jézus Krisztus felől vannak, teljes bátorsággal, tilalom nélkül.