Apostolok Cselekedetei 5

Ananiás és Zafira csalárdságuk miatt hirtelen halállal büntettetnek. Az apostolok csodatévő ereje. Börtönbe vettetnek, de angyal által kiszabadúlnak, tanítanak a templomban és a főtanács elé vitetnek, Péter beszédet tart. Gamáliel tanácsa. Az apostolok örűlnek, hogy méltók lettek Jézusért szenvedni.

1 Egy Ananiás nevű férfiú pedig Zafirával, feleségével eladá mezejét, 2 és csalárdúl megtarta a mező árából felesége hírével; és eléhozván egy részét, az apostolok lábaihoz tevé. 3 Mondá pedig Péter: Ananiás! miért kisértette meg a sátán szívedet, hogy hazudj a Szentléleknek, és csalárdúl cselekedjél a mező árával? 4 Nemde ha megmarad, neked marad az? s miután eladtad, ára nem a te hatalmadban volt-e? Miért gondoltad e dolgot a te szivedben? Nem embereknek hazudtál, hanem Istennek.

5 Hallván pedig Ananiás ez igéket, leesék, és meghala. És nagy félelem lőn mindazokon, kik ezt hallották. 6 Fölkelvén pedig az ifjak, elemelék őt, és kivivén, eltemeték. 7 Lőn pedig, mintegy három óra múlva, hogy az ő felesége is, nem tudván a mi történt vala, beméne. 8 Mondá pedig neki Péter: Mondd meg nekem asszony! ha annyiért adtátok-e el a mezőt? Amaz pedig mondá: Úgy van, annyiért. 9 Péter pedig őneki: Mi az, hogy megegyeztetek megkisérteni az Úr lelkét? Ime azok lábai, kik eltemették férjedet, az ajtónál vannak, és kivisznek téged is. 10 S azonnal leesék az ő lábainál, és meghala. Bemenvén pedig az ifjak, halva találák őt, és kivivék, és férje mellé temeték. 11 És nagy félelem lőn az egész anyaszentegyházban és mindazokon, kik ezeket hallották. 12 Az apostolok kezei által pedig sok jelek és csodák lőnek a nép között. És egyakarattal valának mindnyájan Salamon tornáczában. 13 Egyebek közől pedig senkisem meré magát hozzájok csatolni; hanem magasztalá őket a nép. 14 Mindinkább növekedék pedig az Úrban hivő férfiak és asszonyok sokasága; 15 úgy hogy az utczákra tevék ki a betegeket, és ágyakra és nyoszolyákra helyezék, hogy eljövén Péter, legalább csak az ő árnyéka árnyékozza meg azok valamelyikét, és megszabadúljanak betegségeikből. 16 Sőt a közellevő városok sokasága is Jerusalembe gyülekezék, elhozván a betegeket és a tisztátalan lelkektől gyötrötteket, kik mindnyájan meggyógyulának. 17 Fölkelvén pedig a papifejedelem és mindnyájan a vele tartók (ugymint a szadduceusok felekezete), eltelének boszankodással. 18 És megfogák az apostolokat, és a közönséges tömlöczbe veték őket. 19 Az Úr angyala pedig éjjel megnyitván a tömlöcz ajtait, és kivezetvén őket, mondá: 20 Menjetek, és előállván, hirdessétek a népnek a templomban ez élet minden igéjét. 21 Kik hallván ezt, bemenének reggel a templomba, és tanitának. Eljövén pedig a papifejedelem és a kik vele valának, egybehivák a gyülekezetet és Izrael fiainak minden véneit, és a tömlöczbe küldének, hogy azok eléhozassanak. 22 Elmenvén pedig a szolgák, és megnyitván a tömlöczöt, nem találák őket, s visszatérvén, jelenték, 23 mondván: A tömlöczöt ugyan bezárva találtuk minden szorgalmatossággal, és az őröket az ajtók előtt állva; de megnyitván, ottbenn senkit sem találtunk. 24 A mint pedig hallották e beszédeket a templom gondviselője és a papifejedelmek, zavarba jövének, mi lesz ebből? 25 Eljövén pedig egyvalaki, jelenté nekik: Hogy ime a férfiak, kiket a tömlöczbe vetettetek, a templomban vannak, ott állván és tanítván a népet. 26 Akkor elméne a gondviselő a szolgákkal, és elhozá őket erőszak nélkül; mert félnek vala a néptől, hogy meg ne köveztessenek. 27 És midőn elhozták őket, a gyülekezet elé állíták. És kérdezé őket a papifejedelem, 28 mondván: Parancsolva megparancsoltuk nektek, hogy ne tanítsatok e névben. És ismét betöltöttétek Jerusalemet tanítástokkal, és ránk akarjátok hárítani ez embernek vérét. 29 Felelvén pedig Péter és az apostolok, mondák: Az Istennek inkább kell engedelmeskedni, mint az embereknek. 30 A mi atyáink Istene föltámasztotta Jézust, kit ti megöltetek, a fára függesztvén. 31 Ezt fejedeleműl és üdvözitőűl magasztalta fel Isten az ő jobbjával, hogy Izraelnek bűnbánatot adjon és bűnbocsánatot. 32 És tanúi vagyunk ez igéknek mi és a Szentlélek, kit az Isten minden őneki engedelmeskedőknek megadott. 33 Midőn ezeket hallották, dúlnak-fúlnak, és megölni szándékoznak vala őket. 34 Fölkelvén pedig egy Gamáliel nevű farizeus a gyülekezetben, az egész nép előtt tiszteletben álló törvénytanító, parancsolá, hogy az emberek egykevéssé kinn legyenek. 35 És mondá nekik: Izraeli férfiak! jól meggondoljátok, mitevők legyetek ez emberekkel. 36 Mert ez idő előtt Teodás, magát valaminek tartván, kihez mintegy négyszáz férfiú csatlakozott; de megöletvén, mindazok, kik vele tartottak, elszélesztettek és semmivé tétettek. 37 Ezután egy galileai Júdás támada a bevallás napjain, és magához csábitá a népet; de ez is elveszett, és mindazok, kik vele tartottak elszélesztettek. 38 Azért most is azt mondom nektek, ne törődjetek ez emberekkel, és hagyjatok békét nekik; mert ha emberektől vagyon e tanács vagy e dolog, el fog bomlani; 39 ha pedig Istentől vagyon, nem ronthatjátok el azt; ne láttassatok tehát Isten ellen tusakodni. És beleegyezének. 40 És előhiván az apostolokat, miután megverették őket, meghagyák nekik, hogy teljességgel ne szóljanak Jézus nevében, és elbocsáták őket. 41 És ezek örvendezve menének el a gyülekezet elől, mivelhogy méltókká lettek Jézus nevéért gyalázatot szenvedni. 42 Egy nap sem szűnnek vala meg pedig a templomban és házonkint tanítani és hirdetni a Krisztus Jézust.