Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Apostolok Cselekedetei 8

A hivők üldöztetnek. Filep prédikál és keresztel Szamariában. A bűbájos Simon fölveszi a keresztséget. Péter és János osztják a Szentlelket Szamariában. Simon e hatalmat pénzért akarja megvásárlani. A szerecsen királyné udvaritisztje megtér.

Az napon pedig nagy üldözés lőn az anyaszentegyház ellen, mely Jerusalemben vala; és mindnyájan elszéledének Judea és Szamaria tartományaiba az apostolokon kivül. Istvánt azonban istenfélő férfiak eltemeték, és nagy sírást tőnek fölötte. Saul pedig pusztítja vala az anyaszentegyházat, házonkint járván; és kihurczolván a férfiakat és asszonyokat, őrizet alá adá. Azalatt, a kik elszéledtek vala, körűljárának, hirdetvén az Isten igéjét. Filep pedig leméne Szamaria városába, s hirdeté nekik a Krisztust. És a seregek figyelmezének azokra, miket Filep mondott, egyakarattal hallgatván, és látván a csodajeleket, melyeket cselekedett. Mert közőlük sokakból, kikben tisztátalan lelkek valának, nagy szóval kiáltván, kimenének. És sok inaszakadt és sánta gyógyúla meg. Lőn azért nagy öröm abban a városban. Vala pedig egy Simon nevű férfiú, ki azelőtt a városban bűbájosságot űzött, hitegetvén a szamariai nemzetet, magát valami nagynak tartván. Kire mindnyájan hallgatának legkisebbtől legnagyobbig, mondván: Ez az Isten ereje, mely nagynak hivatik. Hallgaták pedig őt azért, mivel sok idő óta ámította őket bűbájosságaival. Midőn pedig hittek Filepnek, ki az Isten országát hirdeti vala, Jézus Krisztus nevében megkereszteltetének férfiak és asszonyok. Akkor Simon maga is hitt, és miután megkereszteltetett, Filephez csatlakozék; látá a történt jeleket és nagy csodákat, és álmélkodván, csodálkozék. Midőn pedig hallották az apostolok, kik Jerusalemben valának, hogy Szamaria bevette az Isten igéjét, hozzájok küldék Pétert és Jánost. Kik elmenvén, imádkozának érettök, hogy vehessék a Szentlelket; mert még senkire közőlük nem szállott, hanem csak megkereszteltettek vala az Úr Jézus nevében. Akkor rájok tevék kezeiket, és azok vevék a Szentlelket. Látván pedig Simon, hogy az apostolok kézrátevése által adatik a Szentlélek, pénzt vive nekik, mondván: Adjátok nekem is ezt a hatalmat, hogy a kire kezeimet teszem, a Szentlelket vegye. Péter pedig mondá neki: Veszszen el veled együtt a te pénzed, mivel azt állítád, hogy az Isten ajándékát pénzen lehet megvenni. Nincs neked részed, sem örökséged ebben; mert a te szíved nem igaz Isten előtt. Tarts tehát bűnbánatot e gonoszságodról, és kérjed az Istent, hatalán megbocsáttatnék neked a te szíved e gondolata. Mert látom, hogy te a keserűség epéjével telve, s a gonoszság kötelei közt vagy. Felelvén pedig Simon, mondá: Könyörögjetek ti érettem az Úrnak, hogy semmi se jőjön rám azokból, miket mondottatok. Azok tehát bizonyságot tévén és hirdetvén az Úr igéjét, visszatérének Jerusalembe, és a szamariaiak sok vidékének hirdeték az evangéliomot. Az Úr angyala pedig szóla Filepnek, mondván: Kelj föl, és menj dél felé azon útra, mely Jerusalemből Gázába viszen, mely pusztán áll. És fölkelvén, elméne. És íme egy szerecsen férfiú, Kandacesnek, a szerecsen királynénak hatalmas főtisztje s minden kincseinek gondviselője, jött vala Jerusalembe imádkozni, és visszatére, szekerén ülvén, és Izaiás prófétát olvasván. Mondá pedig a Lélek Filepnek: Járúlj elé, és csatlakozzál e szekérhez. Odafutván pedig Filep, hallá őt, a mint Izaiás prófétát olvasta, és mondá: Véled-e, hogy érted, a miket olvassz? Ki mondá: Hogyan érthetném, hacsak valaki meg nem fejti nekem? És kéré Filepet, hogy lépjen föl, és üljön melléje. Az irásnak helye pedig, melyet olvasott, ez vala: „Mint a juh, leölésre vitetik; és mint a bárány megnémúl nyirője előtt, úgy ő nem nyitja meg száját. Lealáztatásában elvétetik itélete; (az ő nemzedékét ki fogja elbeszélni?) mert a földről elvétetik az ő élete.“ Felelvén pedig a főtiszt Filepnek, mondá: Kérlek téged, kiről mondja ezt a próféta? önmagáról-e, vagy más-valakiről? Megnyitván pedig száját Filep, és elkezdvén ez irástól, hirdeté neki Jézust. És midőn az úton mentek, egy vízhez jutván, mondá a főtiszt: Imhol a víz, mi tilt engem, hogy meg ne kereszteltessem? Mondá pedig Filep: Ha hiszesz teljes szivből, szabad. S amaz felelvén, mondá: Hiszem, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia. És megállitá a szekeret, és leszállának mindketten a vízbe, Filep és a főtiszt, és megkeresztelé őt. Mikor pedig feljöttek a vízből, az Úr Lelke elragadá Filepet, és többé nem látá őt a főtiszt. És örömmel megyen vala az ő útján. Filep pedig Azotusban találtaték. És átmenvén, hirdeté az evangéliomot minden városnak, míglen Cezareába juta.

Idézi 114