Jelenések könyve 16

1 És nagy szózatot hallék a templomból, mely ezt mondá a hét angyalnak: Menjetek, és öntsétek ki az Isten haragjának hét csészéjét a földre. 2 És elméne az első, és kiönté csészéjét a földre; és fájdalmas és igen gonosz fekély ütött ki az embereken, kiken a vadállat bélyege vala, és azokon, kik annak képét imádták. 3 És a második angyal kiönté csészéjét a tengerbe; s az olyanná lőn, mint a holtnak vére, és minden élő lény meghala a tengerben. 4 És a harmadik kiönté csészéjét a folyókba és a vízforrásokba, s minden vérré lőn. 5 És hallám a vizek angyalát szólani: Igaz vagy, Uram! a ki vagy és voltál, szent, hogy így itéltél; 6 mivel a szentek és próféták vérét kiontották, vért adtál inniok; ezt megérdemlették. 7 És hallék mást az oltártól szólani: Igen is, mindenható Úr Isten! tökéletesek és igazságosak a te itéleteid. 8 És a negyedik angyal kiönté csészéjét a napra; és adaték neki, hogy hőséggel és tűzzel kínozza az embereket; 9 és égtek az emberek a nagy hőség miatt, s mégis káromlák az Isten nevét, kinek hatalma van e csapásokon, és nem tartának bűnbánatot, hogy dicsőséget adjanak neki. 10 És az ötödik angyal kiönté csészéjét a vadállat székére; és az ő országa sötétté lőn, és rágták nyelvöket a fájdalom miatt, 11 és káromlák a mennynek Istenét fájdalmok és sebeik miatt, és nem tartának bűnbánatot az ő cselekedeteikről. 12 És a hatodik angyal kiönté csészéjét ama nagy folyóvizbe, az Eufratesbe, és kiszárasztá annak vizét, hogy út készittessék a királyoknak napkelet felől. 13 És láték a sárkány szájából és a vadállat szájából és a hamis próféta szájából kijőni három tisztátalan lelket, békákhoz hasonlókat. 14 Mert az ördögök lelkei azok, kik jeleket cselekszenek, és az egész föld királyaihoz mennek, egybegyüjteni őket a mindenható Isten nagy napján viadalra. 15 Ime úgy jövök, mint a tolvaj. Boldog, a ki vigyáz, és őrzi ruháit, hogy mezitelen ne járjon, és ne lássák az ő szégyenét. 16 És egybegyüjti őket ama helyre, mely zsidóúl Armagedonnak hivatik. 17 És a hetedik angyal kiönté csészéjét a levegőbe, és nagy szózat jöve ki a templomból a királyiszéktől, mondván: Meglett! 18 És villámlások és szózatok és mennydörgések lőnek, és nagy földindúlás lőn, minő soha nem volt, mióta emberek vannak a földön, olyan földindúlás, annyira nagy. 19 És a nagy város három részre szakadt; és a pogányok városai elestek; és a nagy Babilonról megemlékezék az Isten, hogy neki adja boszuálló haragja borával telt poharát. 20 És minden sziget eltűnt, és a hegyek többé nem találtattak. 21 És mázsányi nagy jégeső szálla égből az emberekre; és káromlák Istent az emberek a jégeső csapása miatt, mert az fölötte nagy volt.