Énekek éneke 1

Az itteni kiadások eltérő elvek szerint osztják versekre ezt a szakaszt, így ugyanaz a szám nem ugyanazokat a szavakat jelöli mindegyikben.

A menyasszony epedő óhajtása. A szeretők kölcsönös tetszése egymásban.

(Menyasszony). Csókoljon meg engem az ő szája csókjával; mert jobbak a te emlőid a bornál, legjobb drágakenetekkel illatozók. Kiöntött olaj a te neved; azért szeretnek téged a leánykák. Vonj engem, utánad futunk, keneteid illatára. Bevisz engem a király lakházába; örvendezünk és vigadunk benned, megemlékezvén emlőidről inkább, mint a borról; az igazak szeretnek téged. Fekete vagyok, de szép, Jerusalem leányai! mint Cédár sátorai, mint Salamon szőnyegei. Ne nézzetek úgy rám, hogy feketés vagyok, mert a nap vette el szinemet; anyám fiai harczoltak ellenem, a szőllőkben őrzővé tettek engem; de én szőllőmet nem őrzöttem. Jelentsd meg nekem te, kit az én lelkem szeret, hol legeltetsz, hol nyugszol délben, hogy ne kelljen bolyongani társaid nyájai után. (Vőlegény). Ha magadat nem ismered ki, oh asszonyok legszebbje! menj ki, és eredj a nyájak nyomdokai után, és legeltesd gödölyéidet a pásztorok sátrai mellett. Fáraó szekereibe fogott lovaimhoz hasonlítalak téged, én szeretőm! Szépek orczáid, mint a gerliczeéi, és nyakad, mint a nyakékszer. Ezüsttel czifrázott arany ékszereket csinálunk neked. (Menyasszony). Mikor a király nyughelyén vagyon, illatát adja nárduszom. (Menyasszony). Az én szerelmesem mirrhabokréta nekem, mely emlőim között mulat. Cziprus fürtje nekem az én szerelmesem Engaddi szőllőiből. (Vőlegény). Ime te szép vagy, én szeretőm! ime te szép vagy, a te szemeid galambszemek. (Menyasszony). Ime te szép vagy, én szerelmesem! és ékes; A mi ágyunk virágos. Házaink gerendái czedrusból, mennyezeteink cziprusból.

Idézi 9