Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Kolosszeieknek írt levél 1

Pál ír a kolosszaiaknak, s kegyelmet és békeséget kiván nekik. Hálát adok Istennek hitetekért és szeretetetekért, mert örök üdvötök reménye azon alapszik, mint tudjátok az evangéliomi tanításból, mely hozzátok, valamint az egész világra eljutott, s melyet Epafras veletek közlött. Ezen hitért és szeretetért, mely bennetek vagyon, kérem is az Istent, gyarapítson titeket méginkább az ismeretben és jócselekedetekben, hogy megerősödjetek béketűréssel munkálkodni üdvötökért, s hálát adhassatok az Atyának, hogy a szentek örökségében részt vennetek engedett. Ő szent Fiának üdvintézetébe helyezett át minket, a ki engesztelőnk, Istentől Isten, minden létezőnek Teremtője, az anyaszentegyház feje és a ti Megváltótok is, ha megmaradtok az evangéliom hitében és reményében, melynek én szolgája lettem, melyért én szenvedek, azon feladatom lévén, hogy a kereszténységnek öröktől fogva elrejtett titkát hirdessem a pogányoknak, sőt mindenkinek, hogy bárha fáradságba és küzdelembe kerül is, Krisztus által mindenkit tökéletessé tegyek.

Pál, Jézus Krisztus apostola Isten akarata által, és Timoteus, atyafitársa, azoknak, kik Kolosszában vannak, a Krisztus Jézusban szent és hív atyafiaknak. Kegyelem nektek és békeség Istentől, a mi Atyánktól, és az Úr Jézus Krisztustól. Hálát adunk Istennek és a mi Urunk Jézus Krisztus Atyjának, érettetek mindenkor imádkozván, mivelhogy hallottunk a ti hitetekről Krisztus Jézusban, és a szeretetről, melylyel minden szentekhez vagytok, azon reménységért, mely eltétetett nektek mennyekben, melyet hallottatok az evangéliom igazságának igéjéből, mely eljutott hozzátok, valamint az egész világra is, és gyümölcsöz és gyarapodik, mint tibennetek is az naptól, melyen hallottátok és megismertétek az Isten malasztját valóságban, a mint megtanultátok Epafrastól, a mi szeretett szolgatársunktól, ki érettetek hív szolgája Krisztus Jézusnak, ki meg is jelentette nekünk lélekben való szerelmeteket. Azért is, a mely naptól ezt hallottuk, nem szűnünk meg értetek imádkozni és könyörögni, hogy beteljetek az ő akaratának ismeretével, minden bölcseséggel és lelki értelemmel; hogy Istenhez méltó legyen viseletetek mindenben, az ő tetszése szerint, minden jócselekedetben gyümölcsözvén, és gyarapodván az isteni tudományban: hogy minden erővel megerősödjetek, az ő dicsőségének hatalma szerint, teljes béketűrésben és örömmel való kitartásban, hálát adván az Atya Istennek, ki minket a szentek osztályrészére méltatott a világosságban; ki minket a sötétség hatalmából kiragadván, általvitt az ő szerelmes Fiának országába; kiben váltságunk vagyon az ő vére által bűneink bocsánata; ki a láthatatlan Istennek képmása, elsőszülött minden teremtmények előtt; mert ő által teremtetett minden az egekben és a földön, a láthatók és láthatlanok, akár királyiszékek, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok, minden őáltala és őbenne teremtetett; és ő mindenek előtt vagyon, és minden őbenne áll fenn; és ő az anyaszentegyház testének feje, ő, ki a kezdet, a halottak közől elsőszülött, hogy mindenek közt övé legyen az elsőség; mert tetszett, hogy minden teljesség őbenne lakjék, és őáltala megbékéltessen mindeneket magával, békeséget szerezvén az ő keresztének vére által mindazokra nézve, mik a földön, és a mik mennyekben vannak. Titeket is, kik egykor idegenek voltatok és ellenséges érzelműek a gonosz cselekedetekben, most megbékéltetett az ő testének halála által, hogy titeket szentűl, és szeplőtelenűl és feddhetlenűl állítson önmaga elé; ha ugyan megmaradtok a hitben alaposan és állhatatosan, és nem távoztok el az evangéliom reménységétől, melyet hallottatok, mely minden teremtménynek hirdettetett az ég alatt, melynek én, Pál, szolgája lettem; ki most örűlök a tiértetek való szenvedésekben, és betöltöm az én testemben a Krisztus szenvedéseinek mintegy elmaradott részét az ő testéért, mi az anyaszentegyház, melynek én szolgája lettem Isten azon rendelése szerint, mely nekem adatott tiértetek, hogy teljesítsem az Isten igéjét, ama titkot, mely el volt rejtve azelőtt minden nemzedéktől, most pedig kijelentetett az ő szenteinek, kiknek Isten ki akarta jelenteni a pogányok között e dicsőséges titok gazdagságát, mi a Krisztus, ki nektek reményetek dicsőségre, kit mi hirdetünk, intvén minden embert, és tanítván minden embert minden bölcseségben, hogy minden embert tökéletessé tegyünk a Krisztus Jézusban; a miben munkálkodom is, harczolván az ő ereje által, melylyel énbennem hatalmasan működik.

Idézi 302