Dániel jövendölése 5

Boldizsár király ismeretlen irást lát a falon. Dániel elolvassa és fölmagasztaltatik. Boldizsár halála és Babilon eleste.

1 Boldizsár király nagy lakomát szerze ezer föemberének; és kiki életkora szerint iszik vala. 2 És megborosodván, parancsolá, hogy hozassanak elé az arany és ezüst edények, melyeket atyja, Nabukodonozor elvitt vala a templomból, mely Jerusalemben volt, hogy igyanak azokból a király és főemberei, az ő feleségei és ágyasai. 3 Eléhozatának tehát az arany és ezüst edények, melyeket elvitt vala a templomból, mely Jerusalemben volt; és ivának azokból a király és főemberei, az ő feleségei és ágyasai. 4 Ivák a bort, és dicsérék az aranyból, ezüstből és rézből, a vasból, fából és kőből való isteneiket.

5 Azon órában mint egy iró emberi kéznek ujjai tűnének föl a gyertyatartó ellenében a királyi palota falán; és a király nézi vala az iró kéznek ujjait. 6 Akkor a király orczája elváltozék, és gondolatai úgy megrettenték őt, hogy veséinek erei ellankadának, és térdei egymáshoz verődének. 7 Azonnal kiálta a király hangosan: hogy hozzák elé a varázslókat, a kaldeusokat és jósokat. És szólván a király, mondá Babilon bölcseinek: A ki elolvassa ez irást és annak jelentését megfejti nekem, bársonyba fog öltöztetni, és aranyláncz adatik nyakába, és harmadik leszen országomban. 8 Erre bemenének a király minden bölcsei; de sem az irást nem olvashaták el, sem jelentését nem fejtheték meg a királynak. 9 Ezen Boldizsár igen megréműle, és orczája elváltozék, de az ő főemberei is megháborodának. 10 Ekkor jöve a királyné azon dolog miatt, mely történt vala a királylyal és az ő főembereivel, beméne a lakoma-terembe, és szólván, mondá: Király! örökké élj! Ne háborítsanak meg téged gondolataid, orczád se változzék el. 11 Van egy férfiú országodban, kiben a szent istenek lelke vagyon, és atyád napjaiban tudomány és bölcseség találtatott őbenne: azért atyád, Nabukodonozor király is, a varázslók, bűbájosok, kaldeusok és jósok fejedelmévé tette őt; a te atyád, mondom, oh király! 12 mert több lélek, okosság és értelem, az álmok értelmezése, titkok kijelentése és bonyodalmak megfejtése találtatott benne, tudniillik Dánielben, kit a király Boldizsárnak nevezett; most tehát hivassék el Dániel, s ő a megfejtést elbeszéli. 13 Azért bevezették a király elé Dánielt; kinek szólván a király, mondá: Te vagy-e Dániel, Júda fogoly-fiai közől, kit atyám, a király, Júdeából hozott? 14 Hallottam felőled, hogy az istenek lelkével bírsz, és bőségesebb tudomány, értelem és bölcseség találtatott benned. 15 Most jöttek be színem elé a bölcs varázslók, hogy ez irást elolvassák és jelentését megfejtsék nekem; de nem mondhatták meg e beszéd értelmét. 16 Hanem hallottam felőled, hogy te a homályos dolgokat földerítheted, és a bonyolodottakat kifejtheted; ha tehát ez irást el tudod olvasni, és értelmét kijelentheted nekem: bársonyba fogsz öltöztetni, és aranyláncz környezi majd nyakadat, és harmadik fejedelem leszesz országomban. 17 Melyekre felelvén Dániel, mondá a király előtt: A te ajándékaid legyenek tieid, és házad adományait add másnak; az irást azonban neked, király, elolvasom, és értelmét tudtodra adom. 18 Oh király! a fölséges Isten országot és méltóságot, dicsőséget és tisztességet adott atyádnak, Nabukodonozornak; 19 és a méltóság miatt, melyet adott vala neki, minden népek, nemzetek és nyelvűek rettegtek és féltek tőle; ő a kiket akart, megölt, a kiket akart, megvert, és a kiket akart, fölmagasztalt, a kiket akart, megalázott. 20 Mikor pedig szive fölfuvalkodott, és lelke megátalkodott a kevélységben, levetteték országa királyi székéből, és dicsőségétől megfosztaték; 21 és kivetteték az emberek fiai közől, de szive is olyanná lőn, mint a barmoké, és a vadszamarakkal vala az ő lakása; szénát evék, mint az ökör, és égi harmat öntözé testét, mignem megismeré, hogy a Fölségesnek van hatalma az emberek országán, és a kit akar, azt emeli föl arra. 22 Te is, ő fia, Boldizsár! nem aláztad meg szivedet, noha jól tudtad mindezeket: 23 hanem fölemelkedtél az ég uralkodója ellen, és az ő házának edényeit hozattad eléd, és te és főembereid, feleségeid és ágyasaid bort ittatok azokból; az ezüstből, aranyból és rézből, a vasból, fából és kőből való isteneket is, kik nem látnak, nem hallanak és nem éreznek, dicsérted: az Istent pedig, kinek kezében vagyon lehelleted és minden útad, nem dicsőítetted. 24 Azért küldetett tőle a kéznek ujja, mely ez irást följegyzé. 25 Ez pedig az írás, mely följegyeztetett: Mane, Tekel, Fáresz. 26 És ez az igék jelentése: Mane: számbavette Isten a te országodat és véget vet annak. 27 Tekel: megmérettél a mérlegben, és hiányosnak találtattál. 28 Fáresz: elosztatik a te országod, s a médusoknak és persáknak adatik. 29 Akkor parancsolván a király, felöltözteték Dániel bársonyba, és aranyláncz téteték nyakába; és kihirdetteték felőle, hogy hatalma vagyon, mint harmadiknak az ő országában. 30 Azon éjjel megöleték a kaldeus Boldizsár király.