Mózes V. könyve. Deuteronomium 12

1 Ezek a parancsok és itéletek, melyeket cselekednetek kell a földön, melyet atyáid Ura Istene ád neked, hogy birjad azt minden időben, míg a földön jársz. 2 Forgassátok fel mindazon helyeket, melyeken a pogányok, kiknek birtokába jöttök, tisztelték isteneiket, a magas hegyeken és halmokon és minden leveles fa alatt. 3 Hányjátok el oltáraikat, és törjétek össze szobraikat, égessétek meg tűzzel berkeiket, és zúzzátok össze bálványaikat; irtsátok ki azon helyekről neveiket. 4 Ne cselekedjetek úgy a ti Uratok- Isteneteknek; 5 hanem azon helyre menjetek, melyet a ti Uratok Istenetek választ valamennyi nemzetségeitek közől, hogy az ő nevét oda helyezze, és abban lakjék; 6 és azon helyen mutassátok be égő- és hálaáldozataitokat, tizedeiteket és kezeitek első ajándékait, fogadásaitokat és adományaitokat, a tehenek és juhok első fajzásait. 7 És ott egyetek a ti Uratok Istenetek színe előtt; és örvendezzetek mindazokban, a mikre teszitek kezeiteket ti és házaitok, melyekben megáld titeket a ti Uratok Istenetek. 8 Ne cselekedjétek ott, a miket mi itt ma cselekszünk, kiki azt, mi neki jónak tetszik; 9 mert még ez ideig nem jutottatok a nyugodalomhoz és örökséghez, melyet a ti Uratok Istenetek majd ád nektek. 10 De át fogtok kelni a Jordánon, és ama földön lakni, melyet a ti Uratok Istenetek ád nektek, hogy nyugton legyetek minden ellenségeitektől köröskörűl; és minden félelem nélkül lakjatok 11 azon helyen, melyet a ti Uratok Istenetek választ, hogy abban legyen az ő neve. Oda vigyétek mind, a miket parancsolok, égő- és hálaáldozataitokat és tizedeiteket és kezeitek első ajándékait, és a mi legválasztottabb az ajándékokban, melyeket fogadtok az Úrnak. 12 Ott vígan lakozzatok a ti Uratok Istenetek előtt ti és fiaitok és leányaitok, szolgáitok és szolgálóitok, és a levita, ki várostokban lakik; mert neki nincs külön része és birtoka köztetek. 13 Vigyázz, hogy ne mutasd be égőáldozataidat minden helyen, melyet látsz, 14 hanem azon, melyet az Úr választ; nemzetségeid egyikében mutasd be áldozataidat, és teljesítsd mindazt, mit parancsolok neked. 15 Ha pedig enni akarsz, és kedved jő a húsételhez, ölj és edd meg a te Urad Istened áldása szerint, melyet adott neked városaidban; akár tisztátalan legyen az, vagyis hibás és béna, akár tiszta, vagyis ép és hibanélküli, melyet szabad áldozni, mint a vadkecskét és szarvast megeheted; 16 de a vér étele nélkül, melyet önts a földre, mint a vizet. 17 Gabonád és borod és olajod tizedét, csordáid és barmaid első fajzásait, és mindazt, mit fogadtál és önként akarsz bemutatni, és kezeid első ajándékait nem eheted meg városaidban; 18 hanem a te Urad Istened előtt azon helyen, melyet Urad Istened választ, egyed azokat te és fiad és leányod, szolgád és szolgálód, és a levita, ki városaidban lakik; és vígan lakozzál a te Urad Istened előtt mindenekben, a mikre kinyujtod kezedet. 19 Vigyázz, hogy a levitát el ne hagyd mindazon időben, míg a földön lakol. 20 Mikor a te Urad Istened kiterjeszti határaidat, a mint neked szólott, és húst akarsz enni, melyet lelked kíván, 21 a hely pedig távol leszen, melyet a te Urad Istened választ, hogy ott legyen az ő neve: öld meg a csordákból és barmokból, a mid vagyon, mint neked parancsoltam, és egyél városaidban tetszésed szerint. 22 A mint megeszik a vadkecskét és szarvast, úgy egyed azokat; mind a tiszta, mind a tisztátalan egyaránt egyenek. 23 Csak attól óvd magadat, hogy vért ne egyél; mert azok vére lelkök helyett vagyon, és azért nem kell a lelket a hússal megenned, 24 hanem a földre öntsd, mint a vizet; 25 hogy jól legyen dolgod neked és fiaidnak utánad, midőn megcselekszed, a mi tetszik az Úr színe előtt. 26 A miket pedig fölszentelsz, és fogadsz az Úrnak, vedd azokat, és menj ama helyre, melyet az Úr választ; 27 és mutasd be áldozataidat, a húst és vért a te Urad Istened oltárán; az áldozatok vérét öntsd az oltárra, a húst pedig magad edd meg. 28 Tartsd meg és figyelj mindazokra, miket parancsolok neked, hogy jól legyen dolgod neked és fiaidnak utánad örökké, mikor azt cselekszed, a mi jó és kedves a te Urad Istened színe előtt. 29 Midőn elveszíti a te Urad Istened orczád előtt a nemzeteket, melyeket bírni mégy, és birandod azokat, és azok földén lakol: 30 vigyázz, hogy ne kövesd őket, miután bemenetedkor elvesznek; és ne tudakozódjál szertartásaik felől, mondván: A mint e nemzetek tisztelték isteneiket, úgy tisztelem én is. 31 Ne cselekedjél így a te Uraddal Isteneddel. Mert mindazon utálatosságot, melyeket az Úr gyűlöl, cselekedték isteneiknek, föláldozván nekik fiaikat és leányaikat, és megégetvén tűzzel.