Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Mózes V. könyve. Deuteronomium 15

Az engedmény-évről. A rabszolgák szabadon bocsáttatásáról, az első-szülöttekről.

A hetedik esztendőben adj engedményt, mely ily renddel tartassék: Az, kinek valamivel adós jóakarója vagy felebarátja és atyafia, meg nem veheti rajta, mert ez az Úr engedményének esztendeje. Az idegentől és jövevénytől követelheted, polgártásadtól és rokonodtól nem követelheted; hogy szükölködő és koldus teljességgel ne legyen köztetek, mert megáld téged a te Urad Istened a földön, melyet ád neked birtokúl, de csak úgy, ha hallgatsz a te Urad Istened szavára, és megtartod mind, a miket rendelt, és a miket én ma parancsolok neked, megáld téged, a mint igérte. Sok népnek adsz kölcsön, és te senkitől sem veszesz kölcsönt. Sok nemzeten fogsz uralkodni, és rajtad senki sem uralkodik. Ha valaki szegénységre jut atyádfiai közől, kik városod kapuin belűl laknak, azon földön melyet Urad Istened ád neked: meg ne keményítsd szívedet, meg se vond kezedet, hanem nyisd meg azt a szegénynek, és adj kölcsön, a miben szűkölködni látod. Vigyázz, nehogy azon istentelen gondolat támadjon benned, és mondjad szivedben: Elközelget a hetedik esztendő, az engedmény éve; és elfordítsd szemeidet szegény atyádfiától, nem akarván neki kölcsön adni, a mit kiván; nehogy ellened az Úrhoz kiáltson, és az bűnödre legyen; hanem adj neki, és semmit ne cselekedjél csalárdúl az ő szükségeinek megkönnyítésében; hogy megáldjon téged Urad Istened minden időben és mindenekben, a mikre kezedet nyujtod. A szegények el nem fogynak lakóföldedről; azért parancsolom neked, hogy nyisd föl kezedet szükölködő atyádfiának és a szegénynek, ki veled lakik a földön. Mikor neked eladatik atyádfia, a zsidó férfiú vagy asszony, és hat esztendeig szolgál neked, a hetedik esztendőben bocsásd őt szabadon; és mikor őt szabadsággal megajándékozod, ne bocsásd el üresen, hanem adj neki útravalót nyájaidból és szerűdből és sajtódból, mikkel a te Urad Istened megáld tégedet. Emlékezzél meg, hogy te is szolgáltál Egyiptom földén, és megszabadított téged a te Urad Istened, és azért parancsolom ezt most neked. Ha pedig mondja: Nem akarok elmenni, mivelhogy szeret téged, és házadat, és jól érzi magát nálad: végy egy árrat, és fúrd át fülét házad ajtajában, és szolgáljon neked örökké. A szolgálóval is hasonlóképen cselekedjél. Ne forditsd el rólok szemeidet, mikor szabadon bocsátod őket; mert béres dija szerint hat esztendeig szolgált neked; hogy megáldjon téged a te Urad Istened minden dolgaidban, melyeket cselekszel. Az első fajzatok közől, melyeket a csordában ellenek, és juhaid közől, a hímeket mind a te Urad- Istenednek szenteld. Ne dolgozzál tehened első fajzatán, és ne nyird meg a juhok első fajzatait. A te Urad Istened színe előtt edd meg azokat esztendőnkint azon helyen, melyet az Úr választ, te és háznéped. Ha pedig hibája van, vagy sánta, vagy vak, vagy valamely részében rút, vagy béna, ne áldoztassék a te Urad- Istenednek, hanam városod kapuin belül edd meg azt; mind a tiszta, mind a tisztátalan egyaránt egyék azokat, mint a vadkecskét és a szarvast. Csak azt tartsd meg, hogy azok vérét ne egyed, hanem a földre öntsd, mint a vizet.

Idézi 23