Mózes V. könyve. Deuteronomium 3

1 Megfordulván azért, fölmenénk a bászáni uton; és Óg, a bászáni király kijöve elénk népével együtt harczolni Edraiba. 2 És mondá az Úr nekem: Ne félj tőle, mert kezedbe adatott minden népével és földével együtt; és cselekedjél vele, a mint cselekedtél az amorreusok királyával, Széhonnal, ki Heszebonban lakott. 3 Azért kezünkbe adá a mi Urunk Istenünk Ógot, a bászáni királyt is és minden népét, és fogytig levágók őket, 4 elpusztítván minden városait azon időben, egy város sem volt, melyet elhagytunk volna; hatvan várost, Argób egész tartományát Óg országának Bászánban. 5 Mindezen városok erősítve valának igen magas kőfalakkal és kapukkal és zárakkal, a számtalan mezővárosokon kivűl, melyeknek nem vala kerítésök. 6 És eltörlők őket, a mint cselekedtünk vala Heszebon királyával, Széhonnal, elpusztítván minden várost, és a férfiakat és asszonyokat és kisdedeket; 7 a barmokat pedig és a városok ragadományait zsákmányúl vivők. 8 És az időben elvevők a földet a két amorreus király kezéből, kik Jordánon innét valának, Arnon patakától Hermon hegyéig, 9 melyet a szidoniusok Szárionnak neveznek, és az amorreusok Szánirnak, 10 minden várost, melyek a sík mezőségen vannak, és Gálaádnak s Bászánnak egész földét Szelkáig és Edráig, melyek városai Óg országának Bászánban. 11 Mert egyedűl Óg, a bászáni király vala még hátra az óriások törzsökéből. Az ő vas-ágyát Ammon fiainak Rabbatjában mutatják, hossza kilencz könyöknyi, szélességes négy, férfikéz könyökének mértékével. 12 És az időben birtuk a földet Aroertől, mely az Arnon-patak partján van, Gálaád hegyének feléig; és annak városait Rúbennek és Gádnak adtam. 13 Gálaádnak többi részét pedig és egész Bászánt, Óg országából Manasszes fél-nemzetségének adtam. Argób egész tartományát; és az egész Bászán óriások földének neveztetik. 14 Manasszes fia, Jair bírta Argób egész tartományát Gesszuri és Makati határaig. És nevezé Bászánt az ő nevéről Jair-Havótnak azaz Jair faluinak mind a jelen napig. 15 És Makirnak adtam Gálaádot. 16 És Rúben és Gád nemzetségeinek adtam Gálaád földéből Arnon patakáig, a patak belsejét és a határt Jébok patakáig, mely Ammon fiainak határa; 17 és a pusztaság térföldét és a Jordánt és Ceneret határait a pusztának tengeréig, mely igen sós, a Fászga-hegy aljáig napkelet ellenében. 18 És meghagyám nektek az időben, mondván: A ti Uratok Istenetek nektek adja e földet örökségűl; fölkészűlve menjetek mindnyájan, erős férfiak, atyátokfiai, Izrael fiai előtt, 19 feleségeitek és kisdedeitek és barmaitok nélkül; mert tudom, hogy sok barmotok vagyon; maradjanak azok a városokban, melyeket nektek adtam, 20 míg nyugodalmat ád az Úr atyátokfiainak, mint nektek adott; és bírják ők is a földet, melyet a Jordánon túl ad nekik; akkor térjen vissza kiki örökségébe, melyet nektek adtam. 21 Józuénak is parancsolék az időben, mondván: A te szemeid látták, miket cselekedett a ti Uratok Istenetek e két királylyal; úgy fog cselekedni minden országgal, a hová mégy. 22 Ne félj tőlök; mert a ti Uratok Istenetek hadakozik érettetek. 23 És könyörgék az Úrnak azon időben, mondván: 24 Uram Isten! elkezdetted mutatni szolgádnak nagyvoltodat és igen erős kezedet; mert nincs más Isten, akár az égben, akár a földön, ki tetteidet cselekedhesse, és erősségedhez hasonlítathassék. 25 Átmegyek azért, és meglátom ez igen jó földet a Jordánon túl, és e jeles hegyet és a Libanont. 26 De megharaguvék rám az Úr miattatok, és nem hallgata meg engem, hanem mondá nekem: Elég már neked; ne is szólj nekem többé e dologról. 27 Menj föl a Fászga tetejére, és szemeidet fordítsd napnyugatra és éjszakra, délre és napkeletre, és nézz körűl; mert nem mégy át e Jordánon. 28 Parancsolj Józuénak, erősítsd és bátorítsd fel őt; mert ő megyen majd e nép előtt, és nekik ő osztja el a földet, melyet látni fogsz. 29 És a völgyben maradánk, Fogor temploma ellenében.