Prédikátor könyve 7

1 Jobb a jó hírnév, mint a drága kenetek; és a halál napja a születés napjánál. 2 Jobb a siralom házához menni, mint a lakmározás házához; mert abban minden ember az ő végére emlékeztetik, és az élő rágondol arra, mi következni fog. 3 Jobb a harag a nevetésnél, mert az arcz komolysága által megjobbúl a vétkező lelke. 4 Ott a bölcsek szíve, hol a szomorúság, és a bolondok szive, hol a vigaság. 5 Jobb a bölcstől megdorgáltatni, mint a bolondok hizelgésével megcsalatni. 6 Mert mint az égő tövisek ropogása a fazék alatt, úgy a bolond nevetése; de ez is hiúság. 7 A rágalom megháborítja a bölcset, és megtöri szive erejét. 8 Jobb a dolog vége, mint kezdete; jobb a tűrő a kevélynél. 9 Ne légy hirtelen a haragra; mert a harag a bolond kebelében nyugszik. 10 Ne mondjad: Mi oka, hogy az előtt jobb idők voltak, mint most vannak? – mert bolond az efféle kérdés. 11 A bölcseség hasznosabb a gazdagsággal, és inkább használ azoknak, kik a napot látják. 12 Mert mint a bölcseség megoltalmaz, úgy megoltalmaz a pénz; azon előnye van pedig a tudománynak és bölcseségnek, hogy a ki bírja annak életet adnak. 13 Tekintsd az Isten működését, hogy senki sem jobbíthatja meg, a kit ő elvetett. 14 A jó napon élj a jókkal, és a rosz naptól óvd magadat; mert mint ezt, úgy amazt is az Isten alkotta, hogy ne találjon az ember igaz okot panaszra ellene. 15 Ezeket is láttam az én hiúságom napjaiban: Az igaz elhal igazságában, és az istentelen sok ideig él gonoszságában. 16 Ne légy fölöttébb igaz, se többet ne érts, mintsem szükséges, hogy balgává ne légy. 17 Ne cselekedjél igen istentelenűl, és ne légy bolond, hogy meg ne halj időd előtt. 18 Jó neked az igazat támogatnod, de amattól se vond meg kezedet; mert ki az Istent féli, semmit el nem mulaszt. 19 A bölcseség megerősíti a bölcset a város tíz fejedelme fölött. 20 Mert nincs igaz ember a földön, ki jót cselekedjék és ne vétkezzék. 21 De minden beszédet se végy szivedre, melyek mondatnak, netalán halljad, hogy téged szolgád szidalmaz; 22 mert tudja lelkiisméreted, hogy te is gyakorta szidalmaztál másokat. 23 Mindent megpróbáltam a bölcseségben. Mondám: Bölcscsé leszek; de az messzebb távozott tőlem, 24 sokkal messzebb, mint azelőtt volt; mélysége nagy, ki találja föl azt? 25 Mindent megvizsgáltam elmémmel, hogy tudjam és szemléljem és keressem a bölcseséget és az okosságot, és hogy megismerjem a bolond istentelenségét, és az esztelen tévelygését; 26 és keserűbbnek találtam a halálnál az asszonyt, ki a vadászok tőre; szive hálló, kezei kötelek. A ki kedves az Istennél, kikerüli őt; a ki pedig bűnös, megfogatik tőle. 27 Ime ezt találtam, mondá a prédikátor, egyet is, mást is, hogy okára jőjek, 28 melyet most is keres lelkem, de föl nem találtam. Férfiat ezer közől találtam egyet, asszonyt mindnyája közől sem találtam. 29 Csak azt találtam, hogy Isten az embert igazzá teremtette, és ő végtelen kérdésekbe bonyolította magát. Kicsoda olyan, mint a bölcs? és ki tudja az ige megfejtését?