Sirák fia könyve 20

1 Mennyivel jobb megfeddni, és az önként vallót védelmében nem gátolni, mintsem haragot tartani. 2 Mint a férfiuságtalan, ki megszeplősíteni kívánja a leányzót, 3 olyan az, ki erőszakkal igaztalan itéletet teszen. 4 Mely jó, ha a megdorgált kinyilatkoztatja a bűnbánatot! mert igy eltávoztatod a szándékos bűnt. 5 Van, ki hallgat, és bölcsnek tartatik; de gyűlöletes, ki szemtelen a szólásban. 6 Van, ki hallgat, nem lévén értelme beszédének; és van, ki hallgat, tudván az alkalmas időt. 7 A bölcs ember hallgat idejéig; a szemtelenek és esztelenek pedig nem tartanak időt. 8 A ki sok szót szaporít, megsérti lelkét; és ki hamisan tulajdonít magának hatalmat, gyülöletes leszen. 9 A fegyelmetlen embernek van olykor előmenete a gonoszban, de kárára van nyeresége. 10 Van adomány, mely nem hasznos; és van adomány, melynek kettős a jutalma. 11 Van megkisebbűlés a dicsőség miatt; és van, ki alázatosság által emeli föl fejét. 12 Van, ki sokat veszen csekély áron, és hétszerte megfizeti azokat. 13 A bölcs kedvessé teszi magát szavai által; a bolondok kedvessége pedig elenyészik. 14 Az esztelen adománya nem lesz neked hasznos, mert az ő szemei hétszerannyit várnak. 15 Keveset ad, és sokat hány szemedre; és az ő szájának fölnyilása tűzlobbanás. 16 Némelyik ma kölcsön ad, és holnap megkéri; gyűlöletes az ilyen ember. 17 A bolondnak nincs barátja, és jótéteményeit nem köszönik meg. 18 Mert a kik kenyerét eszik, hamis nyelvüek. Mennyiszer és mely sokan kinevetik őt! 19 Mert esztelenűl osztja el azt, mi neki is kellett, csak úgy, mint a mi nem kellett volna. 20 A hamis nyelvnek esete, mint azé, ki a kövezeten elesik; a gonoszok esete oly hirtelen elérkezik. 21 A kelletlen ember, mint a haszontalan mese, mely a tudatlanok szájában gyakran forog. 22 A bolond szájából a példabeszéd megvettetik, mert nem mondja azt idejében. 23 Van, kit a szegénység visszatart a vétkezéstől, de nyugodalmában arra ösztönöztetnék. 24 Van, ki elveszti lelkét szégyenletében, és esztelen személy miatt veszti el azt; magát veszti el pedig a személyre való tekintet miatt. 25 Van, ki szégyenletében igér valamit barátjának, és szükségtelenűl teszi őt ellenségévé. 26 Nagy gyalázat emberben a hazudság, mely a fegyelmetlenek szájában szüntelen forog. 27 Tűrhetőbb a tolvaj a szüntelen hazug embernél; de mind a ketten veszedelmet öröklenek. 28 A hazug emberek viselete becstelen, és gyalázatuk szüntelen velök vagyon. 29 A bölcs fölemeli magát beszéde által, és az okos ember kedves a főembereknél. 30 A ki földét míveli, magas terményasztagot rak; és a ki igazságot cselekszik, fölmagasztaltatik; a ki pedig kedves a főembereknél, megmenekszik a gonosztól. 31 Az adományok és ajándékok elvakítják a bírák szemeit, és elnémítván őket elfordítják azok feddéseit. 32 Az elrejtett bölcseségben és az eltitkolt kincsben, mi haszon van mind a kettőben? 33 Jobb az, ki eltitkolja esztelenségét, mint azon ember, ki elrejti bölcseségét.