Sirák fia könyve 40

Bajlódás az emberi életben. Különféle dolgok becsének összehasonlítása.

Nagy bajlódásra teremtetett minden ember, és nehéz iga van Ádám fiain, az naptól, melyen anyjok méhéből kijöttek, mind az napig, melyen a mindenek anyjába, a földbe temettetnek. Aggodalomban és szivrettegésben tartja őket a várt jövendőnek s a végnapnak elgondolása. Csakúgy azt, ki a dicsőség székén ül, mint a ki földig és hamuig lealáztatott; azt, ki kékselyem ruhát és koronát visel, szintúgy, mint a ki durva vászonba öltözik, búsulás, irígység, fölháborodás, habozás és a halál félelme, állandó harag és vetekedés emésztik; és a nyugodalom idején az ágyban az éjjeli álom megzavarja gondolatait. Kevés vagy semmi az ő nyugalma, és vele az álomban, úgy mint nappal, ott az éber gond. Fölriad képzelődése látásaitól, mint ki a harcz napján elfutott. Fölébred, bátorságban lévén, és csodálkozik a semmiért való félelmen. Minden testen így van ez, embertől baromig, és a bűnösökön hétszeresen. Ezekenfölűl a halál, vérontás, versengés, fegyver, nyomorúság, éhség, romlás és csapások. A gonoszok ellen teremtettek mindezek, és miattok lett a vízözön. Minden, mi a földből vagyon, a földbe tér vissza, mint minden víz visszatér a tengerbe. Minden ajándék és igaztalanság eltöröltetik, de a hűség örökké megáll. Az igazságtalanok vagyona, mint a folyóviz, elapad, és mint nagy mennydörgés az esőben, úgy elhangzik. Kezeit felnyitván, örvend ugyan, de a törvényszegők végtére is elepednek. Az istentelenek unokái nem ágaznak el, mert a tisztátalan gyökerek a kőszikla tetején csörögnek. Zöld fű minden viznél és folyam parton nő; de hamarább is kigyomláltatik minden fűnél. A kegyesség olyan, mint a megáldott paradicsom, és az irgalmasság mindörökké megmarad. A magával megelégedett munkásnak élete édes, és abban kincset találsz. A fiak és a város épitése fentartják a nevet, de mindezeknél többre becsülendő a feddhetlen asszony. A bor és zene fölvidámítják a szivet, de mind a kettőt meghaladja a bölcseség szeretete. A síp és hárfa kellemes hangot adnak, de mind a kettőt felülmulja a nyájas nyelv. A kedvességet és szépséget kivánja szemed, de ezeknél szebb a zöld vetés. A barát és társ idején együtt tartanak; de mind a kettőnél több az asszony férjével. Az atyafiak segitségül vannak a nyomorúság idején, de azoknál inkább megszabadít az irgalmasság. Az arany és ezüst erős lábon tartanak; de mind a kettő felett van a jó tanács. A gazdagság és erő fölemelik a szivet; de ezeknél inkább az Úr félelme. Nincs az Úr félelménél szűkölködés, nem is szükség mellette segitséget keresni. Az Úr félelme, mint a megáldott paradicsom, és minden dicsőség fölött van fölékesítve. Fiam! életed idején ne koldúlj; mert jobb meghalni, mint koldúlni. A más asztalára néző férfiú élete nem tartatik életnek, mert életét idegen étkekkel táplálja. Az eszes és tanúlt férfiú pedig őrzi magát attól. A szemtelen szájában édesnek tetszik ugyan a koldult kenyér, de ez belsejét tűz gyanánt égeti.

Idézi 1