Sirák fia könyve 46

Józue, Káleb, a birák és Sámuel dicsérete.

Erős volt a hadakozásban Józue, Náve fia, Mózes utódja a prófétai tisztben, ki nagy volt, nevéhez képest, igen nagy az Isten választottainak szabadúlására, meggyőzvén a föltámadó ellenségeket, hogy örökségét elnyerje Izrael. Minő dicsőséget nyert, kezeit fölemelvén, és a városok ellen kardját kivonván? Őelőtte ki állott igy ellen? mert az ellenségeket az Úr maga vitte kezébe. Nem az ő hős tüzével állíttatott-e meg a nap, hogy egy nap olyan lett, mint kettő? Segítségűl hítta a hatalmas Fölséget, hadakozván az ellenekkel mindenfelé, és meghallgatta őt a nagy és szent Isten igen erős jégeső kövei által. Rárohant az ellenséges népre, és lementökben elveszté az ellenállókat; hadd ismerjék meg a pogányok az ő hatalmát, hogy nem könnyű az Isten ellen harczolni. És követte a Mindenhatót. Már Mózes napjaiban is irgalmasságot cselekedett ő, és Jefóne fia, Káleb, ellenállván az ellenségnek, és a népet visszatartván a bűnöktől, és megtörvén a gonoszság zúgolódását. És ők ketten maradtak, kik megszabadúltak a veszedelemben a hatszázezer ember közől, hogy bevigyék őket az örökségbe, a tejjel és mézzel folyó földre. És az Úr Kálebnek is erőt ada, és öregségeig megmaradt ereje, hogy fölmenjen a bérczes földre, és ivadéka örökséget nyerjen; hogy Izrael fiai lássák mindnyájan, mily jó az Istennek engedelmeskedni. És a bírák, kiki neve szerint, kiknek szíve nem volt megvesztegetve, kik nem fordúltak el az Úrtól. Hogy emlékezetök áldásban legyen, és csontjaik újúljanak meg helyeiken, és nevök örökké megmaradjon, megmaradván azon szent férfiak dicsősége fiaikon is. Kedves volt az ő Uránál Istenénél Sámuel, az Úr prófétája, ki új uralkodást rendelt, és fejedelmeket kent föl nemzetében. Az Úr törvénye szerint itélte a községet, és az Isten megtekintette Jákobot, és a próféta megpróbáltatott hűségében. És igéiben hívnek találtatott; mert látta a világosság Istenét. És segítségűl hítta a mindenható Urat, hadakozván mindenfelől a körüllevő ellenségekkel, a hiba nélkül való bárány áldozata által. És az égből dörgött az Úr, és hallatá szavát a nagy dörgésben, és megrontá a tírusbeliek fejedelmeit, és a filiszteusok minden vezérét. És élete végének ideje előtt bizonyságot tett az Úr s az ő fölkentje színe előtt: hogy pénzt, sőt egy sarut sem fogadott el senkitől, és ember nem vádolta őt. És ezután elaluvék, és tudtára adá a királynak és megmutatá élete végét, mert fölemelte szavát a földből, prófétálván, hogy eltörölje a nemzet istentelenségét.

Idézi 2