Ezdrás könyve 4

Akadályok a templomépítésnél.

Meghallák pedig Júda és Benjamin ellenségei, hogy a fogság fiai templomot építenek Izrael Ura- Istenének; és Zorobabelhez járúlván és az atyák fejedelmeihez, mondák nekik: Hadd építsünk veletek, mert a mint ti, úgy keressük mi Isteneteket; ime mi áldozatokat tettünk Aszor-Haddannak, Asszíria királyának napjaitól, ki ide hozott minket. És mondá nekik Zorobabel és Józue s Izrael atyáinak többi fejedelmei: Nem illik, hogy mi veletek építsünk házat a mi Istenünknek, hanem mi egyedül építünk a mi Urunk- Istenünknek, a mint megparancsolta nekünk Círus, a persák királya. Lőn azért, hogy a föld népe akadályt tőn Júda népe kezeinek, és háborgatá őket az építésben. És tanácslókat fogadának ellenök, hogy meghiusítsák az ő tanácsukat Círus, a persák királya teljes napjaiban, Darius, a persák királya országlásaig. Assvérus uralkodása alatt pedig, az ő országlása kezdetén, vádat írának Júda és Jerusalem lakói ellen. És Artaxerxes napjaiban ira Beszelam, Mitridates és Tabeel és a többi, kik az ő tanácsukban valának, Artaxerxesnek, a persák királyának; a vádlevél pedig szírusúl iratott és szírus nyelven olvastatott. Reum-Beelteem és Szamszai, az irnok ilyen levelet irának Jerusalemből Artaxerxes királynak: Reum-Beelteem és Szamszai irnok és az ő többi tanácslóik, a dineusok és afarszatakeusok, a terfaleusok, afarszeusok, erkueusok babiloniak, szúszanekeusok, dieviak és elamiták, és a többiek a népek közől, melyeket idehozott a nagy és dicsőséges Aszenafar, és lakosokká tett Szamaria városaiban és a többi tartományokban túl a folyóvizen békeségben. (Ez a levél mása, melyet neki küldöttek.) Artaxerxes királynak a te szolgáid, a folyóvizen túl lakó férfiak, üdvözletet mondanak! Tudva legyen a királynál, hogy a zsidók, kik tőled hozzánk jöttek, Jerusalembe, a pártos és igen gonosz városba jutottak, melyet építenek, kerítéseit emelvén és kőfalait rakván. Most tehát tudva legyen a királynál, hogyha ez a város fölépül, és kerítései megújitatnak, adót és vámot és esztendőnkinti jövedelmet nem adnak, és e kár a királyokra fog hatni. Mi pedig megemlékezvén a sóról, melyet az udvarban ettünk, és mivelhogy a király sérelmeit látni méltatlannak itéljük, azért elküldöttünk és hirt adtunk a királynak, hogy keresd föl atyáid történeteinek könyveiben, és írva találod a krónikákban, és megtudod, hogy ez a város pártütő város és ártalmas a királyoknak és tartományoknak, és hadak indítatnak abból régi időtől; annakokáért le is rontatott az a város. Mi jelentjük a királynak, hogy ha ez a város fölépűl és annak kerítései megújittatnak: a folyóvizen túl nem leszen birtokod. Feleletet külde a király Reum-Beelteemnek és Szamszainak, az irnoknak, és Szamaria többi lakóinak, kik az ő tanácsukban valának, és a többieknek a folyóvizen túl, üdvözletet mondván és békeséget. A panasz, melyet hozzánk küldöttetek, nyilván elolvastatott előttem; és én megparancsoltam, és fölkeresték, és úgy találták: hogy ez a város régi időtől a királyok ellen pártoskodik, és lázadások, harczok indítatnak abban; mert igen erős királyok is voltak Jerusalemben, kik uralkodtak is minden tartományon, mely a folyóvizen túl vagyon, és adót, vámot és jövedelmet vettek. Most azért halljátok az itéletet: Tiltsátok el azon férfiakat, hogy az a város föl ne építtessék, mig talán én meghagyom. Vigyázzatok, nehogy ezt restűl teljesitsétek, és a gonosz aprónkint növekedjék a királyok ellen, Artaxerxes király parancsának levele tehát elolvastaték Reum-Beelteem és Szamszai irnok és ezek tanácsosai előtt; és gyorsan Jerusalembe menének a zsidókhoz, ellenök állván erőhatalommal. Akkor félbenhagyák az Úr házának építését Jerusalemben, és nem építék Dariusnak, a persák királyának második esztendejéig.

Idézi 1