Eszter könyve 2

Az itteni kiadások eltérően rendezik ezt a könyvet, így ugyanaz a fejezet- és versszám mindegyikben más szöveget jelöl.

Eszter, Mardokeus gyámleánya, királynévá lesz. Mardokeus egy összeesküvést fedez fel.

1 Ezek igy történvén, miután Asvérus király haragja lecsendesedett, megemlékezék Vasztiról, és a mit cselekedett, vagy a mit szenvedett. 2 És mondák a király szolgái és udvarlói: Kerestessenek a királynak szép szűz leányzók, 3 és küldessenek el, a kik megszemléljék minden tartományban a szép szűz leányzókat, és hozzák őket Szúzan városába, és adják azokat az asszonyok házába. Egeus udvari tiszt keze alá, ki gondviselője és őrzője a királyi asszonyoknak; hogy nyerjenek asszonyi ékességeket és egyebet, a mi szükséges; 4 és a melyik mindnyájok közől tetszeni fog a király szemeinek, az legyen királyné Vaszti helyett. Tetszék a királynak e beszéd; és meghagyá, hogy úgy legyen, a mint mondották vala. 5 Egy Mardokeus nevű zsidó férfiú vala Szúzan városában, ki Jair fia, ki Szemei fia, ki Cisz fia, Benjamin törzsökéből. 6 ki elvitetett vala Jerusalemből az időben, melyben Jekoniást, Júda királyát Nabukodonozor, Babilon királya elvitte volt. 7 Ez gyámatyja vala az ő atyjafia leányának, Edisszának, ki más néven Eszternek hivatik vala; mert mind a két szülőjét elvesztette volt, és igen szép és ékes ábrázatú vala. És miután meghalt atyja és anyja, Mardokeus őt leányává fogadá. 8 Mikor tehát híre ment a király parancsának, és sok szép szűz hozatott Szúzanba, és Egeus udvari tiszt kezéhez adatott: a többi leányzók között Eszter is kezéhez adaték, hogy az asszonyok számában tartassék. 9 Ez megtetszék neki és kedvet talála az ő színe előtt. És parancsola egy udvari szolgának, hogy siessen az asszonyi ékességgel, és adja ki neki az ő részeit és hét igen szép leányzót a király házából; és mind őt, mind leányait ékesítse és csinosítsa fel. 10 Ő pedig nem akará neki megjelenteni az ő nemzetét és hazáját; mert Mardokeus megparancsolta vala neki, hogy e dologról teljességgel hallgasson. 11 Ki naponként járkál vala a ház tornácza előtt, melyben a válogatott szűzek tartattak, gondját viselvén Eszter szerencséjének, és tudni akarván, mi történik vele. 12 Midőn pedig eljött mindegyik leányzónak ideje rendszerint, hogy bemenjenek a királyhoz, – végbevitetvén minden, a mi az asszonyok ékesítéséhez tartozott, tizenkét hónap elforgása alatt, úgyhogy hat hónapig mirrhaolajjal kenettek, és más hatig némely festékeket és fűszereket használtak, – 13 a királyhoz bemenők, a mit ékesítésökre csak kivántak, mind megnyerék, és tetszésök szerint fölékesítve mentek vala az asszonyok szobájából a király kamarájába. 14 És a ki estve bement, reggel kijöve, és onnét más házba viteték, mely Szúzagazi udvaritiszt keze alatt vala, ki a király ágyasainak gondviselője volt; és nem vala szabadsága a királyhoz többé visszamenni, hanem csak ha a király akarta, és őt név szerint parancsolta eljőni. 15 Elfolyván pedig az idő rendszerint, közel vala a nap, melyen a királyhoz be kelle menni Eszternek, ki Abihailnak, Mardokeus atyjafiának leánya volt, s kit ő leányává fogadott. Nem keresé ő az ékességeket, hanem a miket Egeus udvaritiszt, a szűzek őrzője akart, azokat adá neki ékességűl. Mert igen gyönyörű vala és hihetetlen szépségű, mindenek szemében kedvesnek és szeretetre méltónak látszott. 16 Elviteték tehát Asvérus király kamarájába a tizedik hónapban, mely Tebetnek neveztetik, országlása hetedik esztendejében. 17 És a király jobban megszereté őt mind a többi asszonyoknál, és kedvet és kegyességet talála előtte minden asszonyok fölött, és a királyi koronát fejére tevé, és Vaszti helyett királynévá emelé őt. 18 És igen nagyszerű lakomát parancsola készíttetni minden fejedelmeinek és szolgáinak, Eszter házasságára és menyekzőjére. És nyugalmat ada minden tartománynak, és ajándékokat oszta fejedelmi méltóságához képest. 19 És midőn másodszor kerestettek szüzek és egybegyűjtettek, Mardokeus a király ajtajánál ül vala. 20 Eszter pedig még sem jelentette ki hazáját és népét az ő parancsa szerint; mert a mit ő parancsolt, megtartá Eszter, és mindent úgy cselekvék, mint azon időben szokott, midőn őt még kis korában nevelte vala. 21 Az időben tehát, midőn Mardokeus a király ajtajánál ül vala, megharaguvának Bagatán és Táres, a király két udvaritisztjei, kik ajtónállók valának, és a palota első küszöbén ültenek; és a király ellen akarának támadni és őt megölni. 22 Ez nem volt titok Mardokeus előtt, ki mindjárt hirűl adá Eszter királynénak, ez pedig a királynak, Mardokeus nevével, ki a dolgot neki megmondotta vala. 23 Mi megvizsgáltatván, s úgy találtatván: mind a kettő akasztófára függeszteték. S ez a történet irásba foglaltaték és krónikába téteték.

Idézi 0