Eszter könyve 3

Az itteni kiadások eltérően rendezik ezt a könyvet, így ugyanaz a fejezet- és versszám mindegyikben más szöveget jelöl.

Ámán nagy méltóságra emeltetik. Az ő kevélysége és kegyetlensége a zsidók ellen.

1 Ezek után Asvérus király fölmagasztalá Ámánt, Amadati fiát, ki Ágág törzsökéből vala; és az ő székét minden fejedelmek fölé tevé, kik nála valának. 2 És a király minden szolgái, kik a palota ajtajánál forognak vala, térdet hajtának és imádák Ámánt; mert úgy parancsolta volt nekik az uralkodó. Egyedűl Mardokeus nem hajta térdet, és nem imádá őt. 3 Kinek mondák a király szolgái kik a palota ajtajánál ülnek vala: Miért te egyedűl nem tartod meg a király parancsát. 4 És midőn ezt gyakrabban mondották, és ő nem akarta hallani, hirűl vivék Ámánnak, akarván tudni, ha megmarad-e eltökélésében? mivel azt mondotta volt nekik: hogy ő zsidó. 5 Mit mikor meghallott Ámán, és nyilván tapasztalta, hogy Mardokeus nem hajt neki térdet, és nem imádja őt, igen megharaguvék, 6 és semminek tartá az egy Mardokeusra kezét vetni, hanem mivel hallotta, hogy zsidó nemzetből való, inkább el akará veszteni a zsidók egész nemzetét, kik Asvérus országában valának. 7 Első hónapban, (melynek neve Nizan) Asvérus országlásának tizenkettedik esztendejében, sors vetteték az edénybe, mely zsidóúl furnak mondatik, Ámán előtt: mely napon és mely hónapban kell megöletni a zsidó nemzetnek? és a tizenkettedik hónap jöve ki, mely Ádárnak hivatik. 8 És mondá Ámán Asvérus királynak: Van egy nép, országod minden tartományaiban elszéledve és egymástól elkülönözve, mely új törvényekkel és szertartásokkal él, azon fölűl a király törvényeit is megveti. Jól tudod, hogy nem használ országodnak, ha az felfuvalkodik a szabadság által. 9 Ha neked tetszik, adj végzést, hogy vesszen el, és tízezer talentomot fizetek kincstartóidnak. 10 A király tehát levevé a gyürűt, mellyel él vala, kezéről, és adá azt Ámánnak, Amadati fiának, Ágág nemzetségéből, a zsidók ellenségének. 11 és mondá neki: Az ezüst, melyet igérsz, tied legyen; a néppel tedd azt, mi neked tetszik. 12 És előhivatának a király irnokai az első hónapban, Nizanban, azon hónak tizenharmadik napján; és írának a mint parancsolta volt Ámán, a király minden fejedelmeihez és a tartományok és különféle nemzetek biráihoz, a mint minden nemzet olvashatja és hallhatja vala, a nyelvek különfélesége szerint, Asvérus király nevével; és az ő gyürűjével bepecsételt levelek 13 elküldetének a király futárai által minden tartományba, hogy öljék meg és irtsák ki mind a zsidókat, gyermektől kezdve vénig, a kicsinyeket és asszonyokat egy napon, azaz tizenharmadik napján a tizenkettedik hónak, mely Ádárnak hivatik; és azok javait ragadozzák el. 13a Artaxerxes, a nagy király, Indiától Szerecsenországig, százhuszonhét tartomány fejedelmeinek és vezéreinek, kik az ő uralma alatt vannak, üdvözletet! 13b Midőn sok nemzetnek parancsolván, az egész világot uralmam alá hajtottam, semmiképen nem akartam a hatalom nagyvoltával visszaélni, hanem kegyességgel és szelidséggel kormányozni az alattam valókat, hogy életöket minden rettegés nélkül csendességben töltvén, minden halandótól kivánt békeségben legyenek. 13c Megkérdezvén pedig tanácsosaimtól, mimódon teljesűlhetne ez: egy Ámán nevű, ki bölcseséggel és hűséggel a többit fölülhaladta, és a király után második vala, 13d jelenté nekem, hogy az egész föld kerekségén egy nép van elszéledve, mely új törvényekkel él, és minden nemzetek szokása ellen cselekedvén, a királyok parancsait megveti, és minden nemzetek egyességét visszavonásával fölbontja. 13e Mit midőn megértettünk, látván, hogy egy pártos nemzet mindennemű emberek ellen gonosz törvényekkel él, és a mi parancsaink ellen jár, és háborgatja az alattunk való tartományok békéjét és egységét: 13f meghagytuk, hogy a kiket csak kimutat Ámán, ki minden tartományok előljárója és második a király után, és kit atyánk helyett tisztelünk, azok feleségeikkel és gyermekeikkel együtt töröltessenek el az ő ellenségeiktől, és senki rajtok ne könyörűljön, e jelen esztendő tizenkettedik havának, Ádárnak tizennegyedik napján; 13g hogy a gonosz emberek egy napon poklokra szállván, adják meg birodalmunknak békeségét, melyet megháborítottak vala. 14 Ez volt pedig a levelek tartalma, hogy minden tartomány tudja és elkészűljön a megmondott napra. 15 Sietének a futárok, kik elküldettek vala a király parancsát teljesiteni. És mindjárt fenn fűgge Szúzanban a parancs; a király és Ámán lakomát tartván, a városban levő zsidók pedig mindnyájan sírván.

Idézi 1

Ez a fejezet Caritas In Veritate(§34)