Mózes II. könyve. Exodus 24

1 És Mózesnek mondá: Jőj fel az Úrhoz te és Áron, Nadab és Abiu, és Izrael vénei közől hetvenen, és imádjatok távolról. 2 És egyedűl Mózes menjen föl az Úrhoz, és amazok közel ne menjenek, se a nép föl ne menjen vele. 3 Eljöve tehát Mózes, és az Úr minden igéit és törvényeit elbeszélé a községnek; és az egész nép egy szóval felelé: Megcselekeszszük az Úrnak minden igéjét, melyeket mondott. 4 Mózes pedig leirá az Úr minden beszédeit; és reggel fölkelvén, oltárt építe a hegy alján, és tizenkét emlékkövet, Izrael tizenkét nemzetsége szerint. 5 És Izrael fiaiból ifjakat külde ki, és ezek égő áldozatokat mutatának be, s békeáldozatúl borjúkat áldozának az Úrnak. 6 Mózes pedig vevé a vér felét, és csészékbe tölté; megmaradt részét pedig az oltárra önté. 7 És fölvévén a szövetség könyvét, olvasá a nép hallatára. Kik mondák: Mindent megcselekszünk, mit az Úr mondott, és engedelmesek leszünk. 8 Ő pedig vévén a vért, a népre hinté, és mondá: Ez a szövetség vére, melyet az Úr szerzett veletek mindezen igékről, 9 Ekkor fölmenének Mózes és Áron, Nadab és Abiu s Izrael vénei közől hetvenen. 10 És láták Izrael Istenét, kinek lábai alatt oly alkotmány vala, mint mely zafirkőből készűl, s olyan, mint az ég, mikor tiszta. 11 És azokra, kik távolabb mentek vala Izrael fiai közől, nem tevé kezét, és láták az Istent, és evének és ivának. 12 Mondá pedig az Úr Mózesnek: Jőj fel hozzám a hegyre, és légy ott; és átadom neked a kőtáblákat, a törvényt és parancsokat, melyeket írtam, hogy tanítsd őket. 13 Fölkele tehát Mózes és szolgája, Józue; és Mózes fölmenvén az Isten hegyére, 14 mondá a véneknek: Várjatok itt, mig hozzátok visszatérünk. Veletek van Áron és Hur, ha valami kérdés támad, eléjök vigyétek. 15 És mikor fölment Mózes, felhő borítá be a hegyet. 16 És az Úr dicsősége a Sinai hegyen lakik vala, beborítván azt felhővel hat napig; hetedik napon pedig szólítá őt a homály közepéből. 17 Vala pedig az Úr dicsőségének színe, mint a hegy ormán égő tűz, Izrael fiai előtt. 18 És belépvén Mózes a ködnek közepére, fölméne a hegyre; és ott vala negyven nap és negyven éjjel.