Mózes II. könyve. Exodus 34

1 És továbbá mondá: Vágj két kőtáblát magadnak, az előbbiekhez hasonlókat, és azokra fölírom az igéket, melyek azon táblákon voltak, miket eltörtél vala. 2 Légy készen reggelre, hogy azonnal feljőj a Sinai hegyre, és állj velem a hegy tetején. 3 Senki se jőjön fel veled, és senki se láttassék az egész hegyen; se ökrök, se juhok ne legeljenek átellenében. 4 Faraga tehát két kőtáblát, minők az előbbiek valának, és éjjel fölkelvén, a Sinai hegyre méne, a mint az Úr parancsolta vala neki, elvivén magával a táblákat. 5 És mikor az Úr leszállott a felhőben, ott álla Mózes vele, híván az Úr nevét. 6 És midőn előtte átméne, mondá: Uralkodó Úr Isten! irgalmas és kegyelmes, tűrő és sok könyörűletességű és igazmondó; 7 ki megtartod az irgalmasságot ezeriglen; ki elveszed a gonoszságot és vétkeket és bűnöket, ki előtt önmagától senki sem ártatlan; ki megtorlod az atyák gonoszságát a fiakban és unokákban harmad és negyed iziglen. 8 És Mózes sietve földig arczra borúlván és imádván, 9 mondá: Ha kegyelmet találtam, Uram, színed előtt, kérlek, járj velünk, (mert keménynyakú nép ez), és vedd el gonoszságainkat és bűneinket, és bírj minket. 10 Felelé az Úr: Én szövetséget kötök mindenek láttára, és jeleket cselekszem, minők sohasem láttattak a földön, és semmi nemzeteknél, hogy lássa e nép, mely között vagy, az Úrnak rettenetes munkáját, melyet cselekvendő vagyok. 11 Tarts meg mindent, a mit ma parancsolok neked: Én magam űzöm ki színed elől az amorreusokat és kananeusokat, a heteusokat és ferezeusokat, a heveusokat és jebuzeusokat. 12 Őrizkedjél, hogy azon föld lakosaival soha barátságot ne köss, mely romlásodra lenne; 13 hanem rontsd le oltáraikat, törd össze faragott képeiket, és vágd ki berkeiket. 14 Ne imádj idegen istent. Boszúálló Úr, az ő neve, az Isten boszúálló. 15 Szövetséget ne köss azon tartományok embereivel, nehogy, midőn ők paráználkodnak isteneik után, elhíjon téged valaki, hogy egyél az áldozatokból. 16 Feleséget se végy fiaidnak leányaik közől, nehogy, miután ők paráználkodnak, fiaidat is paráználkodtassák az ő isteneik után. 17 Öntött isteneket ne csinálj magadnak. 18 A kovásztalanok ünnepét tartsd meg. Hét nap egyél kovásztalan kenyeret, a mint parancsoltam neked, az új gabona havának idején; mert a tavaszi idő hónapjában jöttél ki Egyiptomból. 19 Minden hím, mely a méhet megnyitja, enyém legyen; minden állatból, mind marhákból, mind juhokból, enyém legyen. 20 A szamár első vemhét juhon váltsd meg; ha pedig váltságot nem adsz érte, ölessék meg. Fiaidból az elsőszülöttet váltsd meg; és ne jelenj meg üresen színem előtt. 21 Hat nap munkálkodjál, a hetedik napon szűnj meg szántani és aratni. 22 Tartsd meg a hetek ünnepét, midőn a búza zsengéjét aratják; és azon ünnepet, mikor az évszak visszafordúltával mindent betakarítanak. 23 Esztendőnkint három ízben minden férfiad jelenjen meg Izrael mindenható Ura Istene színe előtt. 24 Mert miután elveszem színed elől a nemzeteket, és határaidat kiterjesztem: senki sem fog leselkedni földed után, mikor fölmégy, és a te Urad Istened színe előtt megjelensz háromszor esztendőnkint. 25 Ne áldozd kovászszal áldozatom vérét; se ne maradjon reggelig a Fáze ünnepének áldozatából. 26 Földed első termését mutasd be a te Urad Istened házában. Ne főzd a gödölyét anyja tejében. 27 És mondá az Úr Mózesnek: Ird le magadnak ez igéket, melyek által mind veled, mind Izraellel szövetséget szerzettem. 28 Ott vala tehát az Úrral negyven nap és negyven éjjel; kenyeret nem evett, és vizet nem ivott; és (az Úr) a táblákra írá a szövetség tíz igéjét. 29 És midőn leszálla Mózes a Sínai hegyről, kezeiben tartván a bizonyság két tábláját, nem tudja vala, hogy arcza fényes lőn az Úrral való beszélgetés miatt. 30 Látván pedig Áron és Izrael fiai Mózes fénylő arczát, félének közel járúlni. 31 És hivatván általa, hozzá menének mind Áron, mind a gyülekezet fejedelmei. És miután szólott nekik, 32 hozzája menének mindnyájan Izrael fiai is, kiknek megparancsolá mind, a miket hallott vala az Úrtól a Sínai hegyen. 33 És elvégezvén beszédét, takarót tőn orczájára. 34 És mikor bement az Úrhoz és vele szólott, elvevé azt, míg kiméne, és akkor elmondá Izrael fiainak mind, a mi neki parancsoltatott vala. 35 És ők láták a kijövő Mózes fénylő orczáját; de ismét befödé orczáját, mikor velök szól vala.