Mózes II. könyve. Exodus 38

Az áldozat-oltár, a mosdó-kád, a tornácz.

Megcsinálá az égőáldozat oltárát is szétimfából, öt könyöknyi vala mind a négy szegletére, és három magasságra; melynek szarvai a szegletekből jőnek vala ki, és beborítá azt rézlapokkal. És annak szükségeire csinála rézből különféle edényeket, hamvvedreket, fogókat, villákat, horgokat és szénserpenyőket. És rostélyát háló-módra csinálá rézből, és az alá az oltár közepén tűzhelyet; öntvén négy karikát a rostélynak ugyanannyi szegleteire, hogy annak hordozására bebocsáthassák a rudakat, és ezeket is szétimfából csinálá, és beborítá rézlapokkal; és átbocsátá a karikákon, melyek az oltár oldalán kiállanak vala. Az oltár pedig nem tömör, hanem kivájt és belűl üres vala, deszkából. Megcsinálá a rézkádat is talapjával együtt az asszonyok tükreiből, kik a hajlék ajtajánál vigyáznak vala. Megcsinálá a tornáczot is, melynek déli részén száz könyöknyi kárpitok valának sodrott bíborból, és húsz rézoszlop talapostúl, ezüstből lévén az oszlopok fejei és az egész mű metszései. Szintazonképen éjszak felől is a kárpitok, oszlopok, az oszlopfők és talapok, ugyanazon mértékre, azon munkával és rézből valának. Azon a részen pedig, mely napnyugatra néz, ötven könyöknyi kárpitok valának, tíz rézoszlop talapostúl, és az oszlopfők, és az egész mű metszése ezüstből vala. Továbbá napkelet felé ötven könyöknyi kárpitokat csinála; melyek közől az egyik oldalon tizenöt könyöknyi vala három oszloppal s ezek talapjaival; a másik részen is, (mert a két oldal között csinálá a hajlék bejárását), szintazonképen tizenöt könyöknyi kárpitok valának és három oszlop és ugyanannyi talap. A tornácz minden kárpitai sodrott biborból szövettek vala. Az oszlopok talapjai rézből valának, azok fejei pedig minden metszésekkel együtt, ezüstből; sőt a tornácz oszlopait is ezüsttel borítá be. És annak bejárásán himzett művel csinála függönyt kék, vörös, karmazsin-selyemből és sodrott bíborból, melynek húsz könyöknyi vala hossza, magassága pedig öt könyöknyi, a tornácz minden kárpitainak mértéke szerint. A bejáráson pedig négy oszlop vala réztalapokkal, ezüstfőkkel és metszésekkel. A hajlék és tornácz czövekeit is köröskörűl rézből csinálá. Ezek a bizonyság hajlékának alkatrészei, melyek megszámláltattak Mózes parancsa szerint a leviták szolgálatára, Itamarnak, Áron pap fiának felügyelése alatt; melyeket Bezéleel, Hur fiának, Úrinak fia, Júda nemzetségéből elvégeze, a mint az Úr Mózes által parancsolta vala, társa lévén neki Óliab, Akiszamek fia, Dán nemzetségéből, ki szintén jeles művész vala a fafaragásban, szövésben és hímzésben kék, vörös, karmazsin-selyemből és bíborból. Mind az arany, mely a szentély csinálására fordíttatott, és melyet ajándékúl adtanak, huszonkilencz talentom vala és hétszázharmincz siklus, a szentély mértéke szerint. Azoktól adatott pedig, kik számba vétettek húsz esztendőstől és fölebb, tudniillik a hatszázháromezer ötszázötven fegyverfoghatótól. Volt azonfelűl még száz talentom ezüst, melyből öntettek a szentély talapjai, és a bejáráséi, hol a szőnyeg függ. Száz talap készíttetett száz talentomból, minden talapra egy talentomot számítván. Az ezerhétszáz hetvenöt siklusból pedig csinálá az oszlopfőket, s az oszlopokat beborítá ezüsttel. Adának pedig hetvenkétezer talentom rezet is, és ezenfölűl négyszáz siklust; ebből öntettek a bizonysághajlék bejárásának talapjai és a rézoltár rostélyával, és minden edények, melyek annak szolgálatához tartoznak, és a tornácz talapjai mind köröskörűl, mind a bejárásnál, és a sátor és tornácz czövekjei köröskörűl.

Idézi 1