Mózes II. könyve. Exodus 5
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
Mózes Fáraótól nem hallgattatik meg, s a nép még inkább elnyomatik.
1 Ezekután bemenének Mózes és Áron, és mondák Fáraónak: Ezt mondja Izrael Ura Istene: Bocsásd el népemet, hogy áldozzék nekem a pusztában. 2 Ő pedig felelé: Ki az az Úr, hogy szavát hallgassam, és Izraelt elbocsássam? Nem ismerem azon urat, és Izraelt nem bocsátom el. 3 És mondák: A zsidók Istene hivott minket, hogy háromnapi útat menjünk a pusztába, és áldozzunk a mi Urunknak, Istenünknek: netalán mirigyhalál vagy fegyver jőjön miránk. 4 Mondá nekik az egyiptomi király: Mózes és Áron! miért vonjátok el a népet munkáitól? menjetek dolgotokra. 5 És mondá Fáraó: Sok a föld népe, látjátok, hogy száma megnövekedett; mennyivel inkább fog, ha nyugalmat adtok nekik a munkától. 6 Parancsola tehát azon nap a munkatiszteknek és a nép számvevőinek, mondván: 7 Ezután többé a népnek ne adjatok polyvát a téglacsinálásra, mint azelőtt, hanem magok menjenek és szedjenek tarlót. 8 És vessétek rájok a téglaszámot, melyet azelőtt csináltak vala, és semmit ne szállítsatok le; mert hivalkodnak, és azért kiáltják, mondván: Menjünk el, és áldozzunk Istenünknek. 9 Terheltessenek meg munkákkal, és teljesítsék azokat, hogy helyt ne adjanak a hazug beszédeknek. 10 Annakokáért kimenvén a munkatisztek és számvevők, mondák a népnek: Igy szól Fáraó: Nem adok nektek polyvát; 11 menjetek el és szedjetek, ha valahol találhattok, és semmi sem szállittatik le munkátokból. 12 És eloszla a nép egész Egyiptom földére polyvát gyüjteni. 13 A munkatisztek is szorgalmazák őket, mondván: Teljesítsétek munkátokat minden nap, mint azelőtt szoktátok vala, mikor polyvát adtak nektek. 14 És megostoroztatának Izrael fiainak munkafelügyelői Fáraó számvevői által, kik mondák: Miért nem készítettétek el sem tegnap sem ma a téglaszámot, mint azelőtt? 15 És elmenének Izrael fiainak elöljárói, és kiáltának Fáraóhoz mondván: Miért cselekszel így szolgáiddal? 16 Polyvát nem adnak nekünk, és ugyanannyi téglákat parancsolnak; ime, mi szolgáid, ostorokkal veretünk, és igazságtalanúl bánnak népeddel. 17 Ki mondá: Hivalkodva henyéltek, és azért mondjátok: Menjünk el, és áldozzunk az Úrnak. 18 Menjetek el tehát, és dolgozzatok; polyva nem adatik nektek, és meg kell adnotok a téglák szokott számát. 19 És láták Izrael fiainak elöljárói, hogy gonoszúl van dolguk, mivelhogy azt mondák nekik: A naponkinti téglákból semmi sem szállíttatik le. 20 És elétalálák Mózest és Áront, kik átellenben állának, mikor kijöttek Fáraótól, 21 és mondák neki: Az Úr lássa, és itélje meg, hogy gyülöletesekké tettetek minket Fáraónál és az ő szolgáinál, és fegyvert adtatok neki, hogy minket megöljön. 22 És Mózes ismét az Úrhoz méne, és mondá: Uram! miért nyomorítottad meg e népet? miért küldöttél engem? 23 Mert a mióta bementem Fáraóhoz, hogy a te nevedben szóljak, azóta inkább nyomorgatja népedet, és nem szabadítottad meg őket.