Ezekiel jövendölése 15

Jerusalem és a zsidóság – elvágott szőllőfa, mely csak tűzre való.

1 És lőn az Úr beszéde énhozzám, mondván: 2 Ember fia! mi leszen a szőllő fájából a berkek minden egyéb fájához képest, melyek az erdők fiai között vannak? 3 Vajjon vétetik-e abból fa, hogy valami eszköz legyen, vagy csinálnak-e abból szeget, hogy valami edény függjön azon? 4 Ime a tűznek adatik eledelűl. S miután a tűz mind a két végét megemésztette, és közepe is hamuvá lett, vajjon használható leszen-e valamire? 5 Még mikor egész volt sem lehetett használni műszernek, mennyivel kevésbbé, midőn azt a tűz megemésztette és megégette? nem leszen abból semmi műszer. 6 Azért ezeket mondja az Úr Isten: A mint a szőllő fáját az erdő fái között a tűznek adtam megemésztésre, úgy adom Jerusalem lakóit. 7 És ellenök fordítom orczámat, s egy tűzből menekedvén, más tűz emészti meg őket; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr, midőn orczámat ellenök fordítom, 8 és a földet járatlanná és pusztává teszem, azért, hogy vétkesek voltak, úgymond az Úr Isten.