Ezekiel jövendölése 16

1 És lőn az Úr beszéde énhozzám, mondván: 2 Ember fia! add tudtára Jerusalemnek az ő utálatosságait, 3 és mondd: Ezeket mondja az Úr Isten Jerusalemnek: A te gyökered és nemzetséged Kánaán földéről való; atyád amorreus, és anyád céti nem. 4 És mikor születtél, a te születésed napján nem metszették el köldöködet, és vizzel nem mostak meg, hogy egészséges légy, sóval nem sóztak meg, ruhákba sem takartak; 5 nem szántak meg tégedet, hogy ezekből valamit cselekedtek volna veled, könyörűlvén rajtad; hanem a föld színére vetettek, megutálván lelkedet, a mely nap születtél. 6 Én pedig elmenvén melletted, láttalak téged eltapodtatni véredben, és mondám neked, mikor tenvéredben voltál: Élj! igen, mondám neked: A te véredben élj! 7 Megsokasítottalak téged, mint a mező füvét, és megsokasodtál, és nagygyá lettél, és bementél, és asszonyi ékességet nyertél; emlőid megnövekedtek, és szőröd kiütött; de mezítelen voltál és rakva szégyenséggel. 8 És melletted elmenvén, láttalak téged; és ime eljött időd, a szeretők ideje; és rádterítém ruhámat, és befödém gyalázatodat. És megesküdtem neked, és szövetségre léptem veled, úgymond az Úr Isten, és enyém lettél. 9 És megmostalak téged vízzel, és kitisztítottalak véredből, és megkentelek olajjal. 10 És fölruháztalak szines ruhákkal, és sarut adtam neked kék bőrből; és bíborral öveztelek körűl téged, és finom ruhákba öltöztettelek. 11 És földíszesítettelek téged ékszerekkel, és arany pereczeket adtam kezeidre, és aranylánczot nyakadra. 12 És függőt adtam szád fölé, és karikákat füleidbe, és fejedre az ékesség koronáját. 13 És ékeskedtél aranynyal és ezüsttel, fölöltözve biborba és tarka és sokszinű ruhákba; süteményt és mézet és olajt ettél, és fölötte igen megszépűlvén, országlásra jutottál. 14 És híred ment a pogányok között is a te szépséged miatt; mert tökéletes valál az én ékszerem által, melyet rád raktam vala, úgymond az Úr Isten. 15 De elbízván magadat szépségedben, parázna lettél nagy hired által, és paráznaságra adtad magadat minden átmenőnek, hogy övé légy. 16 És vévén ruháidból, csináltál magadnak magas helyeket, itt-ott összevarva, és úgy paráználkodtál azokon, a mint még nem volt, s nem is leszen. 17 És elvitted ékes edényeidet, melyeket aranyomból és ezüstömből adtam neked; és csináltál magadnak férfi-alakokat, és azokkal paráználkodtál. 18 És elévetted sokszínű ruháidat, és befödözted azokat; és olajomat és illatszeremet azok elé tetted. 19 És az én eledelemet, melyet neked adtam, a süteményt és olajt és mézet, melyekkel téged tápláltalak, eléjek raktad gyönyörűséges illatúl; így történt ez, úgymond az Úr Isten. 20 És elvitted fiaidat és leányaidat, kiket nekem nemzettél, és azoknak áldoztad, hogy megemésztessenek. Vajjon kicsiny-e a te paráználkodásod? 21 Föláldoztad fiaimat, és nekik szentelvén, odaadtad őket. 22 És minden utálatosságod és paráznaságod után, nem emlékeztél meg ifjúságod napjairól, mikor mezítelen és gyalázattal rakva voltál, véredben eltapodva. 23 És lőn minden gonoszságod után (jaj, jaj neked! úgymond az Úr Isten,) 24 hogy bordélyt építettél, és parázna helyeket szereztél magadnak minden utczán, 25 minden utcza-szegleten bordély-jelt állítottál, és utálatossá tetted ékességedet, és szétterjesztetted lábaidat minden átmenőnek, és megsokasítottad paráználkodásaidat. 26 És paráználkodtál Egyiptom fiaival, és a te nagy testű szomszédaiddal, és megsokasítottad paráználkodásodat boszantásomra. 27 Ime én kinyujtom rád kezemet, és elveszem a te igazságodat, és a téged gyülölő filisztei leányok kényére adlak, kik pirúlnak a te gonosz utad fölött. 28 És paráználkodtál az asszíriusok fiaival, mivel még nem teltél el; és miután paráználkodtál sem elégedtél meg. 29 És megsokasítottad paráználkodásodat Kánaán földén a kaldeusokkal, és úgy sem elégedtél meg. 30 Mivel tisztítsam meg a te szivedet, úgymond az Úr Isten, holott mindenben a parázna és szemtelen asszony cselekedeteit míveled? 31 Mert fölépítetted bordélyodat minden utcza-szegleten, és magas helyedet fölállítottad minden utczán; és nem tettél úgy, mint a parázna személy, ki megunásból följebb veri a bért, 32 hanem mint a házasságtörő asszony, ki férje mellett idegeneket viszen be. 33 Minden parázna személynek bért adnak; te pedig bért adtál minden szeretődnek, és ajándékokat ajándékoztál nekik, hogy bemenjenek hozzád mindenünnen veled paráználkodni. 34 És teveled az asszonyok szokása ellen történt paráznaságaidban; és utánad nem is leszen ily paráznaság; mert az által, hogy bért adtál, és bért nem vettél, ellenkező történt veled. 35 Azért, paráznaszemély! halld az Úr igéjét. 36 Ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy eltékozoltad pénzedet, és felfödözted gyalázatodat paráználkodásaidban a te szeretőid előtt és utálatos bálványaid előtt, fiaid vérében, kiket nekik adtál: 37 ime én egybegyüjtöm minden szeretődet, kikkel közösűltél, mindazokat, kiket szerettél, mindazokkal együtt, kiket gyülöltél; és rád gyűjtöm azokat mindenünnen, és megmeztelenítem a te gyalázatodat előttök, és meglátják minden rútságodat. 38 És megitéllek téged a házasságtörők és vért ontók itéleteivel, és a haragnak és féltésnek vérébe keverlek. 39 És azok kezeibe adlak téged, és lerontják bordélyodat, és lerombolják parázna-házadat; és levetköztetnek téged ruháidból, és elveszik a te szép ékszereidet; és mezítelen hagynak téged, rakva gyalázattal; 40 és sokaságot hoznak rád, és megköveznek téged kövekkel, és megölnek fegyvereikkel. 41 És megégetik házaidat tűzzel, és itéletet tesznek ellened, fölötte sok asszony szemei előtt; és megszűnsz paráználkodni, és dijt nem adsz többé. 42 És megnyugszik az én haragom terajtad, és eltávozik tőled boszankodásom; és megnyugszom, és nem haragszom többé. 43 Mivelhogy nem emlékeztél meg ifjúságod napjairól, és mindezekkel ingerlettél engem: azért én is fejedre térítem a te utaidat, úgymond az Úr Isten, bár nem cselekszem veled a te vétkeid és minden utálatosságod szerint. 44 Ime mindaz, ki köz-példabeszédet mond, rólad veszi azt, mondván: Milyen az anya, olyan leánya is. 45 Anyád leánya vagy te, ki megvetette férjét és fiait; és nővéreid nővére vagy, kik megvetették férjeiket és fiaikat; anyátok céti nem, és atyátok amorreus. 46 És a te nénéd Szamaria, ő és leányai, kik balkezedre laknak, húgod pedig, ki jobb kezedre lakik, Sodoma és az ő leányai. 47 De az ő utaikon sem jártál, és vétkeiknél semmivel sem cselekedtél kevesebbet, sőt majdnem gonoszabbakat cselekedtél azoknál minden utadban. 48 Élek én! úgymond az Úr Isten, hogy nem cselekedett maga Sodoma, a te húgod és az ő leányai sem úgy, mint te cselekedtél és leányaid. 49 Ime Sodomának, a te húgodnak gonoszsága volt a kevélység; eltelve a kenyérnek bőségével, az ő és leányai hivalkodása mellett, kezet a szűkölködőnek és szegénynek nem nyujtottak; 50 és fölfuvalkodtak és utálatosságokat cselekedtek előttem; és elvetettem őket, a mint láttad. 51 És Szamaria a te bűneidnek felét sem követte el, hanem te felűlhaladtad őket vétkeiddel, és igazúltakká tetted nővéreidet minden utálatosságod által, melyeket cselekedtél. 52 Azért te is viseld gyalázatodat, ki felűlhaladtad nővéreidet bűneiddel, gonoszabbúl cselekedvén náloknál: mert igazúltak lettek általad; azért te is szégyenűlj meg és viseld gyalázatodat, ki igazúltakká tetted nővéreidet. 53 És visszatérítem és visszahelyezem Sodomának és az ő leányainak foglyait, és Szamariának és az ő leányainak foglyait; és visszatérítem közéjök foglyaidat, 54 hogy viseljed gyalázatodat, és szégyenűlj meg mindenben, a miket cselekedtél, vigasztalván őket. 55 És a te húgod, Sodoma, és leányai visszatérnek régi állapotjokra; és Szamaria és leányai visszatérnek régi állapotjokra; és te és leányaid visszatértek régi állapototokra. 56 Sodomának, a te húgodnak pedig híre sem volt a te szádban kevélységed napján, 57 mielőtt nyilvánossá lett volna gonoszságod, mint ez most vagyon, mikor Szíria leányainak, és körűled a filiszteusok minden leányainak gyalázatjára vagy, kik környeznek téged mindenfelől. 58 A te vétkedet és gyalázatodat viseld most, úgymond az Úr Isten. 59 Mert ezeket mondja az Úr Isten: Én úgy cselekszem veled, a mint te hátravetetted az esküt, hogy fölbontsd a szövetséget; 60 de (azután) megemlékezem ifjúságod napjaiban veled kötött szövetségemről; és örök szövetséget szerzek veled. 61 És megemlékezel a te utaidról, és megszégyenled magadat, mikor visszafogadod nénéidet húgaiddal együtt; és leányaidúl adom neked őket, de nem a te szövetségednél fogva, 62 hanem megerősítem veled az én szövetségemet, és megtudod, hogy én vagyok az Úr, 63 hogy megemlékezzél és megpirúlj, és föl ne nyithasd többé szádat szégyenletedben, mikor megkegyelmezek neked mindenben, a miket velem cselekedtél, úgymond az Úr Isten.