Ezekiel jövendölése 19

Siralom-ének Zsidóország és az ő királyai sorsa fölött két hasonlatban.

Te pedig kezdj siralmat Izrael fejedelmei fölött, és mondjad: Miért feküdt anyád, a nőstény-oroszlán, a him-oroszlánok között, s nevelte fel kölykeit ifjú oroszlánok között? És fölnevele egyet ifjú oroszlánai közől, s ez oroszlánná lőn, és ragadományt tanúla fogni, és embert enni. És meghallák azt felőle a nemzetek, és nem minden sérelmök nélkül megfogák őt, és elvivék őt lánczokon Egyiptom földére. Ez látván, hogy erőtlen lett és odaveszett reménysége, vőn egyet ifjú oroszlánai közől, és oroszlánná rendelé őt. Ki is az oroszlánok között jára, és oroszlánná lőn, és ragadományt tanúla fogni, és embert enni; tanúla özvegységre juttatni, és azok városait elpusztítani; és elpusztúla a föld, és a mi benne vala, az ő ordítása szavától. És egybegyűlének ellene a nemzetek mindenünnen a tartományokból, és kiterjeszték rája hállójokat, és azok nem minden sérelme nélkül megfogaték. És rekeszbe tevék őt, lánczokon vivék Babilon királyához, és tömlöczbe veték őt, hogy ne hallassék többé az ő szava Izrael hegyein. A te anyád víz mellé ültetett szőllő lett vérséged által; az ő gyümölcsei és ágai felnövekedtek a sok víz által. És az ő vastag vesszei az uralkodók pálczáivá lettek, és magas lett az ő növése az ágak között, és kilátszott magassága az ő ágai sokaságából. De kiszakasztatott a haragban, és a földre vettetett, és az égető szél megszárasztotta gyümölcsét; elfonnyadtak és elszáradtak az ő erősségének vesszei; tűz emésztette meg őt. És a pusztába lőn átültetve, a járatlan és sovány földbe. És tűz támada ágainak vesszejéből, mely megemészté gyümölcsét; és nem maradt rajta erős vessző, pálczáúl az uralkodóknak. Siralom ez, és siralomra leszen.

Idézi 2