Ezekiel jövendölése 30

1 És lőn az Úr igéje énhozzám, mondván: 2 Ember fia! jövendölj és mondd: Ezeket mondja az Úr Isten: Ordítsatok, jaj, jaj a napnak! 3 mert közel vagyon a nap, és közelget az Úr napja; a borús nap a nemzetek ideje leszen. 4 És fegyver jő Egyiptomra, és félelem leszen Szerecsenországon, mikor elesnek a sebesűltek Egyiptomban, és elvitetik az ő népsokasága, és alapjai földúlatnak. 5 Szerecsenország és Líbia és a lídiusok és mind a többi népség, Kúb, és a szövetség földének fiai velök együtt fegyver alatt hullanak el. 6 Ezeket mondja az Úr Isten: És elesnek Egyiptom támogatói, és lerontatik az ő uralmának kevélysége; Szienes tornyától fogva fegyver alatt hullanak el benne, úgymond a seregek Ura Istene; 7 és elszélednek a puszta földek között, és városai a puszta városok között lesznek. 8 És megtudják, hogy én vagyok az Úr, mikor tüzet bocsátok Egyiptomra, és megrontatnak minden ő segítői. 9 Az napon követek mennek ki az én színem elől hajókon, hogy megtörjék Szerecsenország bizakodását; és félelem leszen bennök Egyiptom napján, mely kétségkivűl eljő. 10 Ezeket mondja az Úr Isten: Megszűntetem Egyiptom népsokaságát Nabukodonozor, a babiloni király keze által. 11 Ő és népe vele, a legerősbek a nemzetek között, elhozatnak a föld megrontására; és kivonják kardjaikat Egyiptomra, és betöltik a földet megöltekkel. 12 És a folyóvizek medreit kiszárasztom, és a földet igen gonoszok kezeibe adom, és elpusztítom a földet, és mind, a mi azon vagyon, az idegenek keze által; én, az Úr, mondottam ezt. 13 Ezeket mondja az Úr Isten: És lerontom a képszobrokat, és kiírtom a bálványokat Memfisből; és Egyiptom földéről nem leszen többé fejedelem; és réműletet bocsátok Egyiptom földére. 14 És elpusztítom Fatures földét, és tüzet bocsátok Tafnisra, és itéletet tartok Alexandriában. 15 És kiöntöm boszúságomat Peluziumra, Egyiptom erősségére, és megölöm Alexandria népsokaságát. 16 És tüzet bocsátok Egyiptomra, mint a szűlőasszony, oly fájdalmat fog szenvedni Peluzium, és Alexandria széthányatik, és Memfisben mindennapi lesz a szorongattatás. 17 Heliopolis és Bubasztos ifjai fegyver alatt hullanak el, és ők magok fogságra vitetnek. 18 És Tafnisban elsötétűl a nap, mikor összetöröm ott Egyiptom királyi pálczáit; és meg fog szűnni benne hatalmának kevélysége; felhő borítja be őt, leányai pedig fogságra vitetnek. 19 Mert itéletet tartok Egyiptomban; és megtudják, hogy én vagyok az Úr. 20 És lőn a tizenegyedik esztendőben, az első hónapban, a hónak hetedikén, lőn az Úr igéje énhozzám, mondván: 21 Ember fia! Fáraónak, Egyiptom királyának karját eltörtem; és ime nem tekergették be, hogy meggyógyúljon, nem kötötték be ruhákkal, és nem göngyölték be kötésekkel, hogy visszanyervén erejét, kardot forgathasson. 22 Azért ezeket mondja az Úr Isten: Ime én Fáraóra, Egyiptom királyára (megyek), és összezúzom az ő erős, de eltört karját; és kiütöm a kardot kezéből; 23 és szétszórom Egyiptomot a nemzetek közé, és elszélesztem őket országokra. 24 Megerősítem a babiloni király karjait, és kardomat kezébe adom; és eltöröm Fáraó karjait, jajgatva fognak jajgatni a megöltek az ő színe előtt. 25 És megerősítem a babiloni király karjait, és Fáraó karjai leesnek; és megtudják, hogy én vagyok az Úr, midőn kardomat a babiloni király kezébe adom, s ő kivonja azt Egyiptom földére. 26 És szétszórom Egyiptomot a nemzetek közé, és elszélesztem őket országokra, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.