Ezekiel jövendölése 36

1 Te pedig, ember fia! jövendölj Izrael hegyeiről, és mondd: Izrael hegyei! halljátok az Úr igéjét: 2 Ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy azt mondotta az ellenség felőletek: Vigadjunk, az örök magasok nekünk adattak örökségűl! 3 azért jövendölj, és mondd: Ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy elpusztítva és köröskörűl eltapodva vagytok, és örökségűl lettetek a többi népeknek, és nyelvre szóra kerűltetek, és a nép gyalázatára; 4 ennélfogva, Izrael hegyei! halljátok az Úr Isten igéjét: Ezeket mondja az Úr Isten a hegyeknek és halmoknak, a patakoknak és völgyeknek, a puszta romoknak és elhagyott városoknak, melyeket elpusztítottak és kicsúfoltak a többi nemzetek köröskörűl; 5 azért ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy haragom tüzében szólottam a többi nemzetekről, és az egész Idumeáról, kik magoknak foglalták az én földemet örökségűl vigadozva, teljes szívvel és lélekkel, és kirabolván azt, elpusztították; 6 tehát jövendölj Izrael földéről, és mondd a hegyeknek és halmoknak, a hegyormoknak és völgyeknek: Ezeket mondja az Úr Isten: Ime én haragomban és búsulásomban szólottam, mivelhogy a népek gyalázatát szenvedtétek. 7 Ugyanazért ezeket mondja az Úr Isten: Ime én fölemeltem kezemet: hogy a nemzetek, melyek körűletek vannak, magok viseljék gyalázatjokat. 8 Ti pedig, Izrael hegyei! neveljétek ágaitokat, és gyümölcsöteket teremjétek meg az én népemnek, Izraelnek, mert közel van, hogy eljőjön (az idő). 9 Mert ime én hozzátok jövök, és hozzátok térek, hogy fölszántva és maggal bevetve legyetek. 10 És megsokasítom nálatok az embereket és Izrael egész házát; és lakni fogják a városokat, és az omladékok megújíttatnak. 11 És betöltelek titeket emberekkel és barmokkal, és megsokasodnak és gyarapodnak; és úgy betelepítelek titeket, mint kezdetben, és nagyobb jókkal ajándékozlak meg, mint eleinte; és megtudjátok, hogy én vagyok az Úr. 12 És embereket viszek rátok, az én népemet, Izraelt, és örökségűl bírni fognak tégedet; és örökségűl leszesz nekik, és nem leszesz többé nálok nélkül. 13 Ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy azt mondják felőletek: Megemészted az embereket, és megfojtod nemzetségedet; 14 azért nem emészted meg többé az embereket, és nemzetségedet nem ölöd meg ezután, úgymond az Úr Isten. 15 Nem fogom többé hallatni tebenned a pogányok csúfolását, és a népek gyalázatát semmiképen sem viseled, és nemzetségedet nem veszted el többé, úgymond az Úr Isten. 16 És lőn az Úr igéje énhozzám, mondván: 17 Ember fia! Izrael háza saját földén lakott, és megfertőztette azt útai és törekvései által; mint a havi-folyásúnak tisztátalansága, olyan lett útja előttem. 18 És kiöntöttem rájok haragomat a vér miatt, melyet kiontottak a földre, és mivel azt bálványaikkal megfertőztették. 19 És szétszórtam őket a nemzetek közé, és elszéledtek országokra; útaik és találmányaik szerint itéltem meg őket. 20 És eljutván a pogányok közé, kikhez mentenek, megfertőztették az én szent nevemet, mikor az mondatott felőlük: Ez az Úr népe, és az ő földéről jöttek ki. 21 De tekintettel voltam az én szent nevemre, melyet Izrael háza megfertőztetett vala a pogányok között, kikhez bementenek. 22 Azért mondd meg Izrael házának: Ezeket mondja az Úr Isten: Nem tiérettetek cselekszem ezt, Izrael háza! hanem az én szent nevemért, melyet megfertőztettetek a pogányok között, kikhez bementetek. 23 És megszentelem az én nagy nevemet, mely megfertőztetett a nemzetek között, melyet közöttök megfertőztettetek; hadd tudják meg a nemzetek, hogy én vagyok az Úr, úgymond a seregek Ura, mikor általatok megszenteltetem előttök. 24 Mert kiviszlek titeket a pogányok közől, és összegyűjtelek minden földről, és visszavezetlek saját földetekre. 25 És tiszta vizet öntök rátok, és megtisztúltok minden förtelmetektől, és minden bálványotoktól megtisztítlak titeket. 26 És adok nektek új szivet, és új lelket adok belétek; és elveszem a kő-szivet testetekből, és hús-szivet adok nektek. 27 És az én lelkemet adom belétek, és megteszem, hogy parancsaimban járjatok, és itéleteimet megőrizzétek és cselekedjétek. 28 És lakni fogtok a földön, melyet atyáitoknak adtam, s ti az én népem lesztek, és én Istenetek leszek. 29 És megszabadítlak titeket minden förtelmetektől; és eléteremtem a gabonát, és megsokasítom azt, és nem vetek rátok éhséget. 30 És megsokasítom a fa gyümölcsét és a mező terméseit, hogy ne viseljétek többé az éhség gyalázatát a nemzetek között. 31 És meg fogtok emlékezni gonosz utaitokról, és nem jó törekvéseitekről, és megutáljátok gonoszságtokat és vétkeiteket. 32 Nem tiérettetek cselekszem ezt, úgymond az Úr Isten, legyen ez tudtotokra; szégyenűljetek meg és pirúljatok utaitok miatt, Izrael háza! 33 Ezeket mondja az Úr Isten: Az napon, melyen megtisztítlak titeket minden gonoszságtoktól, és betelepítem a városokat, és megújitom az omladékokat, 34 és az elhagyott föld megmíveltetik, mely azelőtt puszta volt minden útonjáró szemei előtt, 35 azt fogják mondani: Ez a míveletlen föld olyanná lett, mint a gyönyörűség kertje, és a puszta, elhagyott és földúlt városok megerősítve állanak. 36 És megtudják a pogányok, a mennyien csak meghagyatnak körűletek: hogy én, az Úr, építettem föl az omladékokat, ültettem be a parlagot; én, az Úr, szólottam és megcselekedtem. 37 Ezeket mondja az Úr Isten: Még ebben is kegyesnek talál engem Izrael háza, hogy megcselekedjem nekik: Megsokasítom őket, mint az emberek nyáját, 38 mint a szent nyájat, mint Jerusalem nyáját az ő ünnepein; úgy lesznek az elpusztúlt városok telve emberek nyájaival, és megtudják, hogy én vagyok az Úr.