Ezekiel jövendölése 5

1 És te, ember fia! végy magadnak borotvakés-élű kardot; és vedd azt, és vond át fejeden és szakálladon; és végy mérleget, és ezzel oszd el azokat. 2 Harmadrészét tűzzel égesd meg a város közepén, a megszállás napjainak teljesedése szerint; és vedd harmadrészét, és vagdald össze karddal köröskörűl; többi harmadrészét pedig ereszd szélnek, és kardot rántok utánok. 3 És végy onnan egy keveset, és kösd azt palástod szélébe; 4 és végy ismét azokból, és vesd a tűz közepére, és égesd meg azokat tűzzel; abból tűz megyen ki egész Izrael házára. 5 Ezeket mondja az Úr Isten: Ez Jerusalem, a népek közé helyeztem őt, és körülötte a földeket; 6 de ő megvetette itéleteimet, és istentelenebb lett a nemzeteknél, – és az én parancsaimat inkább, mint a körötte levő tartományok; mert az én itéleteimet elvetették, és nem jártak parancsolatimban. 7 Azért ezeket mondja az Úr Isten: Mivelhogy fölűlhaladtátok a nemzeteket, kik körűletek vannak, és parancsaimban nem jártatok, és itéleteimet nem cselekedtétek, de a köröttetek levő nemzetek itéletei szerint sem cselekedtetek, 8 azért ezeket mondja az Úr Isten: Ime én ellened kelek, és magam teszek itéletet a nemzetek szemei előtt; 9 és azt cselekszem rajtad, mit még nem cselekedtem, és mikhez hasonlókat többé nem cselekszem minden te utálatosságod miatt. 10 Azért az atyák megeszik tebenned fiaikat, és a fiúk megeszik atyáikat; és itéletet teszek rajtad, és minden maradványodat széthányom minden szélre. 11 Igen, élek én! úgymond az Úr Isten: épen azért, hogy az én szentélyemet megfertőztetted minden vétkeddel és minden utálatosságoddal, én is összerontalak, és nem kimél meg szemem, és nem könyörűlök. 12 Harmadrészed mirígyhalállal hal meg, és éhséggel emésztetik meg tebenned; és harmadrészed fegyver alatt hull el körötted; harmadrészedet pedig szétszórom minden szélre, és kardot rántok utánok. 13 És eleget teszek haragomnak és meghűtöm rajtok boszúságomat, és megvigasztaltatom; tudják meg, hogy én, az Úr, szólottam haragomban, mikor kitöltöm rajtok boszúságomat. 14 És pusztává teszlek téged és gyalázattá a nemzeteknek, melyek körűled vannak, minden melletted elmenő láttára. 15 És gyalázattá leszesz és átokká, példává és álmélkodássá a nemzetek között, melyek körűled vannak, mikor itéletet teszek rajtad haraggal és búsulással és boszús dorgálásokkal. 16 Én, az Úr, szólottam. Mikor rájok bocsátom az éhségnek igen gonosz nyilait, melyek halálosak lesznek, s melyeket azért bocsátok, hogy elveszítselek titeket, éhséget gyüjtök rátok, és összetöröm köztetek a kenyér botját. 17 Éhséget bocsátok rátok és igen gonosz vadakat kiirtástokra; mirígyhalál és vér vonúl keresztűl rajtad, és fegyvert hozok rád. Én, az Úr, szólottam.