Ezekiel jövendölése 8
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
A próféta lélekben a jerusalemi templomba tétetik át, látja, hogy a zsidók mint űznek pogány-bálványozást, és hirdeti Isten büntetését.
1 És lőn a hatodik esztendőben, a hatodik hónapban, a hónap ötödikén, én házamban ülök, és Júda vénei előttem ülnek vala, és rám esék ott az Úr Isten keze. 2 És látám, és ime egy tűz szinű alak, ágyékaitól lefelé tűznek látszott, és ágyékaitól fölfelé úgy látszott, mint a fényesség, úgy látszott, mint a fénylő ércz. 3 És mintha kezét nyujtotta volna ki, megfogott engem fejem üstökénél, és fölemelt engem a lélek az ég és föld közé, és engem Jerusalembe vitt isteni látomásban, a belső ajtó mellé, mely éjszakra néz vala, hol fölállítva volt a féltés bálványa a harag ingerlésére. 4 És ime ott vala Izrael Istenének dicsősége azon látomás szerint, melyet a mezőn láttam vala. 5 És mondá nekem: Ember fia! emeld föl szemeidet az éjszaki út felé; és ime éjszakról az oltár kapujánál ott vala a féltés bálványa mindjárt a bejárásnál. 6 És mondá nekem: Ember fia! nemde jól látod, mit cselekszenek ezek, a nagy utálatosságokat, melyeket Izrael háza cselekszik itt, hogy messze távozzam az én szentélyemtől? és ha megfordúlsz, még nagyobb utálatosságokat fogsz látni. 7 És bevezete engem a tornácz ajtajához, és látám, és ime lyuk vala a falban. 8 És mondá nekem: Ember fia! ásd át a falat, és mikor átástam a falat, egy ajtó tűnt elé. 9 És mondá nekem: Menj be és lásd a leggonoszabb utálatosságokat, melyeket ezek itt cselekesznek. 10 És bemenvén, látám, és ime minden csúszómászó és egyéb állatok képei, és Izrael házának minden undok bálványai le voltak festve a falon köröskörűl mindenütt. 11 És Izrael házának vénei közől hetven férfiú, és Jezoniás, Száfán fia álla a képek előtt állók között, és mindeniknek tömjénző vala kezében, és füstfelleg méne föl a tömjénből. 12 És mondá nekem: Bizonyára látod, ember fia! miket cselekszenek Izrael házának vénei a sötétben, kiki az ő rejtek-kamarájában; mert azt mondják: Az Úr nem lát minket, az Úr elhagyta a földet. 13 És mondá nekem: Ha ismét megfordúlsz, még nagyobb utálatosságokat fogsz látni, melyeket ezek cselekesznek. 14 És bevezete engem az Úr háza kapujának ajtaján, mely éjszakra néz vala; és ime ott asszonyok ülének Adonist siratván. 15 És mondá nekem: Bizonyára láttad, ember fia! s ha megint megfordúlsz még ezeknél is nagyobb utálatosságokat fogsz látni. 16 És bevezete engem az Úr házának belső tornáczába, és íme az Úr templomának ajtajánál, a tornácz és oltár között, mintegy huszonöt férfiú vala, háttal fordúlva az Úr templomának, és arczczal napkeletre, és imádkoznak vala napkelet felé. 17 És mondá nekem: Bizonyára láttad ezt, ember fia! vajjon csekélység-e Júda házának ily utálatosságokat cselekedni, minőket itt cselekszenek, hogy betöltvén a földet igaztalansággal, az én fölingerlésemre fordúljanak? És ime ágat tartanak orrukhoz. 18 Azért én is haragomban cselekszem, nem fog kimélni szemem, és nem könyörűl; és mikor füleimbe nagy szóval kiáltanak, nem hallgatom meg őket.
Idézi 3
- v. 3 Summa (EN)(II-II 175.1
II-II 175.6) - v. 16 Summa (EN)(I-II 102.4)