Mózes I. könyve. Genezis 20

1 Elmenvén onnan Ábrahám a déli földre, Kádesz és Szur között lakék; és zarándokúl vala Gerarában. 2 És feleségéről, Sáráról azt mondá: Ez húgom. Oda külde tehát Abimelek, a gerarai király, és elviteté őt. 3 Az Isten pedig Abimelekhez jöve álmában éjjel, és mondá neki: Ime meghalsz az asszony miatt, kit elvettél, mert férje vagyon. 4 Abimelek pedig nem illette vala őt, és mondá: Uram! a tudatlan és igaz népet is megölöd-e? 5 Nem maga mondotta-e nekem: Ez húgom? és ez is nem mondotta-e: ő bátyám? én szivem együgyűségében és kezeim tisztaságában cselekedtem azt. 6 És mondá neki az Isten: Én is tudom, hogy ártatlan szivvel cselekedted; és azért őriztelek meg, hogy ne vétkezzél ellenem, és nem engedtem, hogy illesd őt. 7 Most tehát add vissza feleségét férjének, mert ő próféta, és imádkozik éretted, és élni fogsz; ha pedig nem akarod visszaadni, tudjad, hogy halállal halsz meg te és minden, a mi tied. 8 És azonnal fölkelvén éjjel Abimelek, eléhívá minden szolgáit, és elbeszélé mindez igéket fülök hallatára, és a férfiak mindnyájan igen megijedének. 9 Elhivá pedig Abimelek Ábrahámot is, és mondá neki: Mit cselekedtél nekünk? mit vétettünk ellened, hogy rám és országomra oly nagy bűnt hoztál? a mit nem kellett volna cselekedned, azt cselekedted nekünk. 10 És megint feddődvén, mondá: Mire nézve cselekedted ezt? 11 Felelé Ábrahám: Azt gondoltam magamban, mondván: Talán nincsen istenifélelem e helyen, és megölnek engem feleségemért. 12 De egyébiránt ő valóban húgom is, atyám leánya, de nem anyám leánya, és feleségűl vettem őt. 13 Miután pedig kihozott engem az Isten atyám házából, mondám neki: Tedd velem e kegyességet; minden helyen, a hová megyünk, mondd, hogy bátyád vagyok. 14 Vőn tehát Abimelek juhokat és teheneket, szolgákat és szolgálókat, és adá Ábrahámnak, és visszaadá neki feleségét, Sárát, 15 és mondá: A föld előttetek vagyon, a hol neked tetszik, ott lakjál. 16 Sárának pedig mondá: Ime bátyádnak ezer ezüstpénzt adtam, és ez legyen szemfedő fátyolra mindazok előtt, kik veled vannak, és akárhová menendesz; és emlékezzél meg, hogy rajtaértek. 17 Ábrahám imádságára pedig meggyógyítá Isten Abimeleket és feleségét és szolgálóit, és szülének. 18 Mert az Úr bezárt vala Abimelek háznépében minden anyaméhet, Ábrahám felesége, Sára miatt.