Mózes I. könyve. Genezis 22

1 Miután ezek megtörténtek, megkisérté Isten Ábrahámot, és mondá neki: Ábrahám, Ábrahám! Ő pedig felelé: Itt vagyok. 2 Mondá neki (az Isten): Vedd egyetlen egy fiadat, kit szeretsz, Izsákot, és menj a látomás földére, és ott áldozd fel őt égő áldozatúl az egyik hegyen, melyet mutatok neked. 3 Annakokáért Ábrahám éjjel fölkelvén, megnyergelé szamarát; két szolgát vivén magával és fiát, Izsákot. És miután az égő áldozatra fát vágott, elméne azon helyre, melyet az Isten parancsolt vala neki. 4 Harmadnapon pedig fölemelvén szemeit, messziről meglátá ama helyet. 5 És mondá szolgáinak: Várjatok itt a szamárral; azalatt én és a gyermek oda sietünk, s imádkozásunk után hozzátok visszatérünk. 6 S vevé az égő áldozatra való fát, és tevé fiára, Izsákra, maga pedig a tüzet és kardot vivé kezeiben. És midőn így ketten együtt mennek vala, 7 mondá Izsák az ő atyjának: Atyám! Ez pedig felelé: Mit akarsz? fiam! Ime, ugymond amaz, a tűz és a fa, de hol van az égő áldozatra való állat? 8 Mondá pedig Ábrahám: Az Isten szerez magának, fiam, égő áldozatra való állatot. S így mennek vala együtt. 9 És eljutának azon helyre, melyet az Isten mutatott vala neki; a hol is oltárt építe, arra fölraká a fát, és miután megkötözte fiát, Izsákot, az oltárra tevé őt a rakás-fára. 10 És kinyujtá kezét, és megragadá a kardot, hogy feláldozza fiát.

11 És íme az Úr angyala mennyből kiálta, mondván: Ábrahám, Ábrahám! Ki felelé: Itt vagyok. 12 És mondá neki: Ki ne nyujtsd kezedet a gyermekre, és semmit ne cselekedjél neki; most ismertem meg, hogy féled az Istent, és egyetlen egy fiadnak sem kedveztél érettem. 13 Ábrahám fölemelé szemeit, és háta mögött láta egy kost a tövisbokorban szarvainál fennakadva; melyet vévén, égő áldozatot tőn fiáért. 14 És nevezé azon hely nevét: Az Úr lát. Innen mondatik mainapiglan: Az Úr lát hegyén. 15 Szólítá pedig az Úr angyala Ábrahámot másodszor mennyből, mondván: 16 Enmagamra esküdtem, úgymond az Úr, mivelhogy ezt cselekedted, és nem kedveztél egyetlen egy fiadnak érettem, 17 megáldalak téged, és megsokasítom ivadékodat, mint az ég csillagait, és mint a fövényt, mely a tenger partján vagyon; a te ivadékod bírni fogja ellenségeinek kapuit, 18 és megáldatnak ivadékodban a föld minden nemzetségei, mivelhogy szavamnak engedelmeskedtél. 19 Ábrahám visszatére szolgáihoz és elmenének együtt Berszabéba, és ott lakék. 20 Ezek így levén, hírűl vivék Ábrahámnak, hogy az ő testvérének, Nákornak, Melka is fiakat szült, 21 Huszt elsőszülöttét és Buzt annak öcscsét, és Kámuelt, a szírusok atyját, 22 és Kaszedet és Azaut, Feldászt is, és Jedlafot, 23 és Bátuelt, kitől született Rebekka. Ezt a nyolczat szülé Melka Nákornak, Ábrahám testvérének. 24 Roma nevű ágyasa pedig szülé Tábét és Gahamot, Tahászt és Mákát.