Mózes I. könyve. Genezis 25

1 Ábrahám pedig más feleséget vőn, kinek neve Cetúra vala; 2 ki szülé neki Zamránt és Jekszánt, Mádánt és Mádiánt, Jeszbokot és Szuét. 3 És Jekszán nemzé Szábát és Dádánt. Dádán fiai voltak: Aszurim és Latuszim és Loomim. 4 Mádiántól pedig származék Éfa és Ofer, Hénok és Abida és Eldaa: ezek mind Cetúra fiai. 5 És Ábrahám mindent, a mivel bír vala, Izsáknak ada. 6 Ágyasai fiainak pedig ajándékokat ada; és elküldé őket fiától, Izsáktól, még életében, a napkeleti tartományra. 7 Ábrahám életének napjai pedig száz hetvenöt esztendők valának. 8 És elfogyatkozván, meghala jó vénségben, élemedett korban, teljes napokkal; és az ő népéhez gyüjteték. 9 És eltemeték őt fiai, Izsák és Izmael, a kettős barlangban, mely a heteus Szeor fiának, Efron földén vagyon, Mambre átellenében, 10 melyet Het fiaitól vett vala; ott temetteték el ő és felesége, Sára. 11 És halála után megáldá Isten Izsákot, az ő fiát, ki az élőnek és látónak nevezett kút környékén lakik vala. 12 Ezek Ábrahám fiának, Izmaelnek nemzetségei, kit szűlt neki az egyiptomi Ágár, Sára szolgálója; 13 s ezek az ő fiainak nevei, név- és nemzetségeik szerint. Izmael elsőszülötte Nabajot, azután Cédar és Adbeel és Mabszam, 14 Maszma is és Dúma és Massza, 15 Hádár és Téma, Jetur és Náfisz és Cedma. 16 Ezek Izmael fiai, s ezek azok nevei, szállásaik és helységeik szerint, tizenkét fejedelmei nemzetségeiknek. 17 És lőn Izmael élete száz harminczkét esztendő, és elfogyatkozván, meghala, s az ő népéhez téteték. 18 Lakott pedig Hevilától Szúrig, Egyiptom átellenében, a mint Asszíriába mennek, minden atyjafiainál előbb halt meg. 19 Izsáknak pedig, Ábrahám fiának nemzetségei ezek: Ábrahám nemzé Izsákot, 20 ki negyven esztendős korában vevé feleségűl Rebekkát, a mezopotámiai szírus Bátuel leányát, Lábán húgát. 21 És könyörge Izsák az Úrnak feleségeért, mivelhogy magtalan vala; ki meghallgatá őt, és Rebekkának foganást engede. 22 De egybeütközének méhében a kisdedek; azért mondá: Ha így kellett járnom, mi szükség volt fogannom? És elméne, hogy megkérdezze az Urat. 23 Ki felelvén, mondá neki: Két nemzet vagyon méhedben, és két nép válik el öledből, és egyik nép a másikat meggyőzi, és a nagyobbik szolgálni fog a kisebbiknek. 24 Immár a szülés ideje eljött vala, és ime iker-gyermekek találtatának méhében. 25 A ki először kijöve, vörhenyős vala, és mint a bőr egészen szőrös; és neve Esaunak hivaték. A másik azonnal kijövén, testvére sarkát fogá kezével; és azért nevezé őt Jákobnak. 26 Hatvan esztendős vala Izsák, mikor neki a kisdedek születének. 27 Kik fölnevekedvén, Esau ügyes vadász lőn és szántóvető ember. Jákob pedig csendes férfiú és sátorokban lakó vala. 28 Izsák szereti vala Esaut, azért, hogy vadászatából evék; és Rebekka Jákobot szereti vala. 29 Főze pedig Jákob lágy étket; kihez mikor Esau a mezőről elfáradva jött, 30 mondá: Adj nekem a vörhenyős főzelékből, mert igen elfáradtam. Ez okért hivaték az ő neve Edomnak. 31 Mondá neki Jákob: Add el nekem elsőszülöttségedet. 32 Ő felelé: Ime meghalok, mit használ nekem elsőszülöttségem? 33 Mondá Jákob: Esküdjél meg tehát nekem. Megesküvék neki Esau, és eladá elsőszülöttségét. 34 És így elvévén a kenyeret és lencseétket, evék és ivék, és elméne; csekélységnek tartván, hogy elsőszülöttségét eladta.