Zsidóknak írt levél 11

Mi a hit? Sok példa mutatja a szent történetből, mily becse van a hitnek, s mily erőt ad állhatatosságra a szenvedésekben.

A hit pedig a reménylendő dolgok alapja, a láthatlanok bizonyítása. Mert ezáltal nyertek bizonyságot az elődök. Hit által értjük, hogy e világ Isten igéjével teremtetett, hogy a láthatlanokból láthatók legyenek. Ábel hit által mutatott be Istennek méltóbb áldozatot, mint Kain, az által bebizonyúlt az ő igazvolta, mivel Isten bizonyságot tett az ő ajándékairól; s ő az által még holta után is szól. Hit által viteték el Hénok, hogy halált ne lásson, és nem találtatott, mert elvitte őt az Isten, s még az elvitetés előtt bizonyságot nyert, hogy kedves volt az Istennél; hit nélkül pedig lehetetlen kedvesnek lenni az Istennél; mert az Istenhez járulónak hinnie kell, hogy ő van, és az őt keresőknek megjutalmazója. Hit által Noé, értesűlvén a még nem látottakról, s félvén, bárkát építe az ő háznépe megszabadítására; mi által kárhoztatta e világot, és örököse lett az igazságnak, mely a hit által vagyon. Hit által engedelmeskedett az, ki Ábrahámnak hivatik, hogy kiköltözzék ama helyre, melyet örökségűl nyerendő vala; és kiköltözék, nem tudván, hová megyen. Hit által tartózkodott az igéret földén, mint idegen földön, sátorokban lakván Izsákkal és Jákobbal, azon igéret örököstársaival; mert várta az erős alapú várost, melynek alkotója és épitője az Isten. Hit által a magtalan Sára is erőt nyert magzatfoganásra még idején túl is, mert igaznak hitte azt, ki az igéretet tette vala. Azért is egytől (s már majdnem elholttól) oly sokan származtak, mint az égi csillagok és mint tenger szélén a számlálhatlan fövény. A hitben haltak meg mindezek, az igéreteket el nem nyervén ugyan, hanem távolról nézvén azokat, és üdvözölvén, és megvallván, hogy zarándokok és jövevények a földön; mert a kik így szólanak, jelentik, hogy hazát keresnek; és ha azt értették volna, melyből kiköltöztek, volt idejök oda visszatérni; hanem ők jobbat kivánnak, tudniillik, a mennyeit. Azért nem átall Isten az ő Istenöknek neveztetni; mert várost készített nekik. Hittel áldozta föl Ábrahám Izsákot, midőn megkisértetett, és fölajánlotta egyszülöttét, ki az igéreteket vette vala, a kinek mondatott: hogy Izsákban fog hivatni ivadékod. Azt tartván, hogy hatalmas az Isten halottaiból is föltámasztani; azért őt előképűl vissza is nyerte. A jövendők iránt való hitben áldotta meg Izsák is Jákobot és Ésaut. Hitben áldotta meg a haldokló Jákob Józsefnek mindkét fiát, és imádá az ő vesszejének hegyét. Hitben emlékezett a haldokló József Izrael fiainak kiköltözéséről, és tett rendelést csontjaira nézve. Mózes születvén, hit által rejteték el három hónapig az ő szülőitől; mert látták, hogy ékes a gyermek, és nem félének a király parancsától. Hit által tagadá Mózes, miután nagy lett, hogy ő Fáraó leányának fia, inkább akarván az Isten népével sanyargattatni, mint az ideigvaló bűn gyönyörűségében élni. Nagyobb gazdagságnak tartván az egyiptomiak kincseinél a Krisztus gyalázatát, mert a jutalmazásra nézett. Hitben hagyá el Egyiptomot, nem félvén a király haragjától; mert a láthatlanhoz úgy tartott, mintha látta volna. Hitben tartá meg a húsvétet és a vérrel való meghintést, hogy az elsőszülöttek megölője őket ne illesse. Hitben mentek át a vörös tengeren, mint a száraz földön, mit megkisértvén az egyiptomiak, elnyelettek. Hit által omlottak le Jerikó kőfalai hétnapi körűljárás után. Hit által nem veszett el a parázna Ráháb a hitetlenekkel, befogadván békével a kémeket. És mit mondjak még? Mert kifogyok az időből, ha beszélek Gedeonról, Barakról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról, kik hit által győzték meg az országokat, igazságot cselekedtek, az igéreteket elnyerték, az oroszlánok száját bedugták, a tűz rohamát eloltották, a kard élétől megmenekedtek, betegségeikből felgyógyúltak, a harczban megerősödtek, az idegenek táborát megszalasztották. Az asszonyok a föltámadás által halottjaikat visszanyerték. Némelyek pedig kifeszíttettek, nem fogadván el a szabadúlást, hogy jobb feltámadást nyerjenek. Mások pedig gyalázatot és vereséget szenvedtek, azonfölül bilincseket és tömlöczöt, megköveztettek, kettévágattak, megkisértettek, kardra hányatván, meghaltak, szerte bujdostak juh- és kecskebőrökben, szűkölködvén, szorongattatván, nyomorogván, kikre nem volt méltó e világ, bolyongtak a pusztákban és hegyeken, barlangokban és a föld üregeiben. És mindezek a hit bizonyságtételével igazaknak találtatván, nem nyerték el az igéretet, mert az Isten mifelőlünk valami jobbat rendelt, hogy nálunk nélkül ne jussanak tökéletességre.

Idézi 154