Zsidóknak írt levél 3

Azért legyetek hívek e főpaphoz, ki hűséges az ő tisztében, mint Mózes volt az övében, de ki Mózes fölött vagyon, mert az építő nagyobb az ő épitményénél, ő pedig az építő, ki által az Atya mindent teremtett, nem csupán szolga volt, mint Mózes, hanem fia és ura a háznak, melyhez mi is tartozunk most és mindörökké, ha benne állhatatos bizodalmunk leend. Azért vegyétek szivetekre a zsoltáros intését, hogy ne legyetek hitetlenek és engedetlenek Isten iránt, mint az atyák voltak a pusztában. Óvjátok egymást az elszakadástól, és gondoljátok meg, hogy a hitetlenek a bűn halálával haltak meg a pusztában, és a nyugalom országába nem jutottak.

Annakokáért szent atyámfiai, a mennyei hivatás részesei! nézzetek a mi vallásunk követére és főpapjára, Jézusra, ki hív ahhoz, ki őt rendelte, mint volt Mózes is az ő egész házában. Mert ez annyival nagyobb dicsőségre tartatott méltónak Mózes fölött, mennyivel nagyobb tisztelet illeti a háznál annak épitőjét. Mert minden ház valakitől épittetik; a ki pedig mindeneket teremtett, az Isten az. És Mózes ugyan hű volt az ő egész házában, mint szolga, annak bizonyitására, mit hirdetnie kellett; Krisztus pedig, mint fiú, van a maga házában; mely ház mi vagyunk, ha a bizodalmat és dicsőség reményét mindvégig erősen megtartjuk. Annakokáért, mint a Szentlélek mondja: „Ma, ha az ő szavát halljátok, meg ne keményítsétek szíveiteket, mint ama boszantással a kisértés napján a pusztában, hol megkisértettek engem atyáitok, próbára tettek, bár látták cselekedeteimet negyven esztendeig. Azért boszankodtam e nemzedékre, és mondám: Ezek szivőkben mindenkor tévelygenek. Ők pedig nem ismerték meg utaimat; úgy hogy megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugodalmamba.“ Vigyázzatok, atyámfiai! netalán a hitetlenség gonosz szive legyen közőletek valakiben, hogy eltávozzatok az élő Istentől; hanem intsétek egymást mindennap, míg azt mondják: „ma“; hogy meg ne keményittessék valaki közőletek a bűn csalárdsága által. Mert Krisztus részesei lettünk, de úgy, ha az ő elkezdett alapján mindvégig erősen megmaradunk. Míg az mondatik: „Ma ha az ő szavát halljátok,“ meg ne keményítsétek sziveiteket, mint abban a boszantásban. Mert némelyek, kik hallották, boszantották őt, de nem mindnyájan, kik Egyiptomból kijöttek Mózes alatt. Kikre boszankodott pedig negyven esztendeig? Nemde azokra, kik vétkeztek, kiknek testeik elhullottak a pusztában? Kiknek esküdött meg, hogy nem mennek be az ő nyugodalmába, ha nem azoknak, kik hitetlenek voltak? És látjuk, hogy nem mehettek be a hitetlenség miatt.

Idézi 24