Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Korintusiaknak írt I. levél 11

Az egyházban való összejövetelt illetőleg, egyelőre, mivel átalán tanulékonyak vagytok, következő szabályokat adok: Mivel minden férfi Krisztus uralma alatt van, minden nő férje uralma alatt, tehát a férfiak födetlen, az asszonyok befödött fővel jelenjenek meg az egyházban, mivel a férfiú befödött fővel Krisztusra, a nő födetlen fővel férjére hozna szégyent. A férfi ne födje be fejét annak kijelentéseűl, hogy az ő rendeltetése uralom; a nő födje be fejét annak kitűntetéseűl, hogy a férfiúnak van alávetve. De ezzel nincs jelentve egyiknek előnye a másik fölött Krisztusban. Ezen viseletre némileg már a természet figyelmeztet, s mindenütt ez a keresztény szokás. Egyébiránt más rendetlenségek is merűlnek fel, melyek által a keresztény összejövetelek olykor haszontalanokká válnak. Néha tévtanítások hozatnak elé, s a szeretetlakomák mellett a szent áldozati-vendégségre nincs kellő figyelem, mivel némelyek még a szent áldozat előtt esznek és bőven isznak abból, mit magokkal hoztak, úgy, hogy a szegények a szeretet-lakomáknál éhen maradnak. A szent áldozatot és vendégséget Krisztus Urunk szerzette; de annak vételéhez méltólag kell járúlni. Az áldozat méltatlan vételéből származnak községtekben annyi roszak. Azért egyetek a többiekkel együtt, s ha jól nem laknátok, egyetek azután otthon. A többit személyesen fogom elintézni.

Legyetek követőim, mint én is a Krisztusé. Dicsérlek pedig titeket, atyámfiai! hogy mindenben megemlékeztek rólam, és a mint elétek adtam, az én parancsaimat megtartjátok. Akarom pedig, tudjátok meg: hogy minden férfiúnak feje Krisztus, az asszony feje pedig a férfiú, Krisztus feje pedig az Isten. Minden férfiú, ki befödött fővel imádkozik, vagy prófétál, megrútítja fejét. Minden asszony pedig, ki födetlen fővel imádkozik vagy prófétál, megrútítja fejét; mert csak annyi, mintha megnyíretett volna. Mert ha be nem födi magát az asszony, nyiressék meg. Ha pedig rút az asszonynak megnyiretni, vagy megkopaszíttatni, födje be fejét. A férfiúnak ugyan nem kell befödni fejét, mert az Isten képe és dicsősége; az asszony pedig a férfiú dicsősége. Mert nem a férfiú lett az asszonyból, hanem az asszony a férfiúból; nem is az asszonyért teremtetett a férfiú, hanem az asszony a férfiúért. Annakokáért az asszony fején hatalomjelnek kell lenni az angyalok miatt. Mindazáltal sem a férfiú asszony nélkül, sem az asszony férfiú nélkül nincsen az Úrban; mert valamint az asszony a férfiúból, úgy a férfiú is az asszony által, minden pedig az Istentől vagyon. Magatok itéljétek meg: illik-e az asszonynak födetlen fővel imádni az Istent? Nem tanít-e maga a természet titeket arra: hogy a férfiúnak ugyan hajat nevelni, gyalázat; az asszonynak pedig hajat nevelni, dicsőség? mert a hajzat fátyol gyanánt adatott neki. Ha ki pedig erről versengeni akar (tudja meg), hogy nekünk nincsen olyan szokásunk, sem az Isten anyaszentegyházának. Ezt tehát parancsolom. Az sem dicséretes, hogy nem jobbra, hanem roszabbra gyűltök össze. Mert először, midőn egybegyűltök az anyaszentegyházba, hallom, hogy szakadások vannak közöttetek, és némi részben el is hiszem; mert szükség meghasonlásoknak is lenni, hogy a kik állhatatosak, ismeretesek legyenek közöttetek. Midőn tehát egybegyűltök, immár nem az Úr vacsoráját eszitek. Mert kiki maga vacsoráját eszi meg előbb, és némelyik ugyan éhezik, más pedig részeg. Vajjon nincsenek-e házaitok az evésre és ivásra? Vagy az Isten házát megvetitek, és azokat szégyenítitek meg, kiknek nincsen? Mit mondjak nektek? Dicsérjelek-e titeket? Ebben nem dicsérlek. Mert én az Úrtól vettem, a mit át is adtam nektek: hogy az Úr Jézus, a mely éjjel elárultaték, vevé a kenyeret, és hálát adván, megszegé, és mondá: Vegyétek és egyétek: Ez az én testem, mely értetek adatik; ezt cselekedjétek az én emlékezetemre. Hasonlóképen a kelyhet is, minekutána vacsorált, mondván: Ez a kehely az új szövetség az én véremben; ezt cselekedjétek, valahányszor iszszátok, az én emlékezetemre. Mert valahányszor eszitek e kenyeret, és iszszátok e kelyhet: az Úr halálát hirdetitek, a míg eljő. A ki tehát méltatlanúl eszi e kenyeret, vagy iszsza az Úr kelyhét, vétkezik az Úr teste és vére ellen. Vizsgálja meg azért magát az ember, és úgy egyék azon kenyérből, és igyék ama kehelyből. Mert a ki méltatlanúl eszik és iszik, itéletet eszik és iszik magának, meg nem különböztetvén az Úr testét. Azért van köztetek sok beteg és erőtlen, és sokan alusznak. Hogyha minmagunkat megitélnők, bizonyára nem itéltetnénk meg. Ha pedig itéltettünk, az Úrtól fenyíttetünk, hogy e világgal el ne kárhoztassunk. Annakokáért, atyámfiai! mikor egybegyűltök ezen evésre, egymást várjátok meg. Ha ki éhezik, otthon egyék, hogy ne kárhozatra gyűljetek egybe. A többit pedig, mikor oda megyek, elintézem.

Idézi 327