Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Korintusiaknak írt I. levél 4

A hithirdetőket csak úgy tekintse mindenki, mint Krisztus szolgáit, kiknek kötelességök a hűség; de azért senki se merje őket megitélni, mert egyedűl Krisztus a bíró. A tanítók ezen rendeltetéséről azért oktattalak titeket, hogy ennek vagy annak előnyt ne adjatok, s mások fölött el ne bízzátok magatokat. Mert ki bízhatja el magát, mikor mindenik nyerte azt, a mit bír? Ti azt vélitek, hogy telve lélekkel, már a czélnál vagytok. Adná Isten, hogy úgy volna, s mi már együtt uralkodhatnánk Krisztussal; de még nincsen úgy, mert még mi apostolok is megvettetünk, bántalmaztatunk, s a legnagyobb bajokkal kell küzdenünk, a mit nem megszégyenítéstekre írok, hanem tanítástokra, mint atyátok Krisztusban. Kövessétek példámat, és hallgassátok Timoteust, kit hozzátok küldök, mielőtt magam mennék, a mi csakhamar meg fog történni.

Úgy tekintsen minket az ember, mint Krisztus szolgáit és az Isten titkainak sáfárait. Itt már az kivántatik a sáfároktól, hogy kiki hívnek találtassék. Nekem azonban legkisebb gondom, hogy tőletek itéltessem, vagy az emberi törvénytől, de enmagamat sem itélem. Mert semmiben sem vádol ugyan lelkiisméretem, de még azért nem vagyok igazolva; a ki pedig engem itél, az Úr az. Tehát ne itéljetek idő előtt, mígnem eljő az Úr, ki a sötétség titkait is megvilágosítja, és a szivek szándékait is kinyilatkoztatja; és akkor lesz kinekkinek dicsérete az Istentől. Ezeket pedig, atyámfiai, példában vettem magamra és Apollora tiérettetek, tanúljátok meg rólunk, hogy a fölött, a mi meg vagyon írva, egyik a másik ellen fel ne fuvalkodjék valakiért. Mert ki választ ki téged? Mid vagyon pedig, a mit nem vettél? Ha pedig vetted, mit dicsekszel, mintha nem vetted volna? Már elteltetek, már gazdagokká lettetek; nálunk nélkül uralkodtok, és adja Isten, hogy uralkodjatok, hogy mi is veletek uralkodjunk. Mert én azt tartom, hogy az Isten minket, apostolokat, legutolsóknak állított ki, mint halálra valókat; mert csodája lettünk a világnak, az angyaloknak és embereknek. Mi balgatagok vagyunk Krisztusért, ti pedig okosak Krisztusban; mi erőtlenek, ti pedig erősek; ti nemesek, mi pedig nemtelenek. Mindez óráig éhezünk és szomjúhozunk, mezítelenek vagyunk, arczúl veretünk, és ide s tova bujdosunk. És munkálkodunk, kezeinkkel dolgozván; átkoztatunk, és mi áldunk; üldözést szenvedünk, és eltűrjük; szidalmaztatunk és mi könyörgünk; mintegy salakja lettünk e világnak, mindenek söpredéke mindez ideig. Nem azért írom ezeket, hogy megszégyenítselek titeket, hanem mint kedves fiaimat, intelek. Mert ha tízezer tanítótok van is Krisztusban, de nincs sok atyátok. Mert Krisztus Jézusban az evangéliom által én nemzettelek titeket. Kérlek tehát benneteket, legyetek az én követőim, mint én is a Krisztusé. Azért küldöttem hozzátok Timoteust, ki nekem az Úrban szeretett és hű fiam, ki eszetekbe juttatja Krisztus Jézusban levő utaimat, a mint mindenütt minden egyházban tanítok. Mintha nem volnék többé hozzátok menendő, úgy felfuvalkodtak némelyek. Elmegyek pedig mihamar hozzátok, ha az Úr akarja, és majd megértem azon felfuvalkodottaknak nem beszédöket, hanem erejöket. Mert nem a beszédben vagyon az Isten országa, hanem az erőben. Mit akartok? vesszővel menjek-e hozzátok, vagy szeretettel és a szelídség lelkével?

Idézi 87