Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Korintusiaknak írt I. levél 7

Hozzám intézett kérdéseitekre ezeket felelem: A ki a nőtlen élet jobb ajándékával nem bír, az házasodjék meg, és teljesítse házassági kötelességeit. A megkötött házasság fel nem bontható, úgy, hogy egyik fél a másiknak halála előtt más szövetségre léphetne. Oly esetekben, midőn az egyik rész hivő, a másik hitetlen, érvényes marad a házasság, mivel a hitetlen fél a hivő által megszenteltetik. De ha a hitetlen fél nem akar lakni a hivővel, ez nyugodjék bele. A hitetlennek megtérése főok a keresztényre nézve, hogy a házasságban megmaradjon; de ha az nem következik is be, ez ne szolgáljon neki ürügyűl elválásra. Maradjon meg a házasságban, melyre őt Isten még a kereszténység fölvétele előtt hítta; valamint a kereszténység miatt senki se változtassa külső állapotát, melyben a megtérés előtt volt, sőt inkább maradjon mindenki hivatása körében, melybe őt Isten helyezte. Azonban ez nem úgy értendő, mintha a nőtleneknek nőtlen állapotban kellene maradniok; ezt ugyan tanácslom, de azért házzasságra lépni, nem vétek. Tanácslom ugyan a nőtlenséget, mivel ez oly eszköz, melynélfogva az ember egészen és osztatlanúl adhatja magát Istennek; de erre azért senkit sem akarok kényszeríteni, sem a szűzeket, sem az ifjakat, sem az özvegyeket; ez utóbbiaknak szintén tanácslom, hogy maradjanak meg állapotukban.

Arra nézve pedig, a mi felől írtatok nekem: jó az embernek asszonyt nem illetni; a paráznaság, eltávoztatásaért azonban mindenkinek tulajdon felesége legyen, és mindenkinek tulajdon férje legyen. A férfiú, a mivel feleségének tartozik, adja meg; hasonlóképen pedig az assszony is férjének. Az asszonynak nincs saját testén hatalma, hanem a férfiúnak; hasonlóképen pedig a férfiúnak sincs tulajdon testén hatalma, hanem az asszonynak. Ne vonakodjatok egymástól, hanemha egyenlő akaratból ideiglen, hogy imádságban foglalkozzatok; azután ismét keljetek össze, hogy ne kisértsen titeket a sátán, ha meg nem tartózkodhatnátok. Ezt pedig engedelemképen mondom, nem parancsképen. Mert akarnám, hogy mindnyájan, úgy lennétek, mint én vagyok; de kinekkinek tulajdon ajándéka van Istentől, egynek ugyan így, másnak pedig amúgy. Mondom pedig a nőteleneknek és özvegyeknek: jó nekik, ha úgy maradnak, mint én is. De ha magokat meg nem tartóztatják, házasodjanak meg; mert jobb megházasodni, mint égni. Azoknak pedig, kik házasságban vannak, nem én parancsolom, hanem az Úr: hogy a feleség el ne váljék férjétől. Hogyha elválik, házasság nélkül maradjon, vagy békéljen meg férjével. És a férfiú el ne bocsássa feleségét. Azonban egyebeknek én mondom, nem az Úr: Ha valamely atyánkfiának hitetlen felesége vagyon, és ez kész vele lakni, el ne bocsássa azt. És ha valamely hivő asszonynak hitetlen férje vagyon, és ez kész vele lakni, el ne hagyja férjét; mert a hitetlen férfiú megszenteltetik a hivő asszony által, és a hitetlen asszony megszenteltetik a hivő férfiú által; különben a ti fiaitok tisztátalanok volnának, most pedig szentek. Hogyha a hitetlen fél elválik, menjen el; mert nincs kötelezve atyánkfia vagy a hivő asszony ily esetben, hanem békeségre hívott minket az Isten. Mert honnét tudod, asszony! vajjon a férfiút nem üdvözítheted-e? vagy honnét tudod, férfiú! vajjon az asszonyt nem üdvözítheted-e? Egyébiránt, a kinek mint adta az Úr, a kit mint hívott az Úr, úgy járjon; ezt tanítom én minden egyházban. Ha mint körűlmetélt hivatott valaki, ne kívánja a körűlmetéletlenséget; ha mint körűlmetéletlen hivatott valaki, ne metélkedjék körűl. A körűlmetéltetés semmi, a körűlmetéletlenség is semmi, hanem az Isten parancsainak megtartása. Kiki a mely hivatásban hivatott, abban maradjon. Ha mint szolga hivattál, ne gondolj vele; de ha szabaddá lehetsz, inkább így élj. Mert ki az Úrhoz, mint szolga, hivatott, az Úrnak szabadosa; hasonlóképen, ki mint szabados hivatott, az Krisztus szolgája. Nagy áron vétettetek meg, ne legyetek az emberek rabszolgái. Kiki a miben hivatott, atyámfiai, abban maradjon az Istennél. A szűzekről pedig nincs parancsolatom az Úrtól, hanem tanácsot adok, úgymint a ki irgalmasságot nyertem az Úrtól, hogy hív legyek. Ezt tehát jónak tartom a jelenvaló szükség miatt, hogy jó az embernek úgy lenni. Feleséghez vagy kötve? Ne keress elválást. Feleség nélkül vagy? Ne keress feleséget. De ha feleséget veszesz, nem vétkezel; és ha a szűz férjhez megyen, nem vétkezik. Mindazáltal az ilyeneknek testi gyötrelmök leszen. Én pedig kedvezek nektek. Azt mondom azért, atyámfiai! Az idő rövid, következik tehát, hogy a kiknek feleségök vagyon, úgy legyenek, mintha nem volna; és a kik sírnak, úgy, mintha nem sírnának; és a kik örűlnek, mintha nem örűlnének; és a kik vesznek, mintha nem bírnának; és a kik élnek e világgal, mintha nem élnének; mert elmúlik e világ alakja. Akarnám pedig, hogy szorgos gond nélkül lennétek. A ki feleség nélkül vagyon, azokról szorgoskodik, melyek az Úréi, mint tessék az Istennek. A ki pedig feleséges, azokról szorgoskodik, melyek e világéi, mint tessék feleségének, és megoszlott. A férjtelen asszony és a szűz azokról gondoskodik, melyek az Úréi, hogy szent legyen testében és lelkében; A ki pedig férjnél van, azokról gondoskodik, melyek a világéi, mint tessék férjének. Ezt pedig hasznotokra mondom, nem hogy tőrt vessek nektek; hanem arra, mi tisztességes, és mi alkalmat ad akadály nélkül szolgálni az Úrnak. Ha pedig valaki dísztelennek tartja, hogy az ő szűzleánya idejét meghaladta, és úgy kell lennie, cselekedje, a mit akar; nem vétkezik, ha férjhez adja. De ki szivében erősen fölteszi, nem kényszerűségből, hanem hatalma lévén akaratja szerint cselekedni, és jónak itéli szivében, hogy megtartsa szűzleányát, jól cselekszik. Tehát, a ki házasságra adja szűzleányát, jól cselekszik; de a ki nem adja, jobban cselekszik. Az asszony kötve van a törvényhez, a meddig férje él; hogyha férje meghal, fölszabadúl; menjen férjhez a kihez akar, csakhogy az Úrban. De boldogabb leszen, ha úgy marad, az én tanácsom szerint. Hiszem pedig, hogy bennem is az Isten Lelke vagyon.

Idézi 246