Korintusiaknak írt I. levél 8

A bálványoknak áldozott étkek felől, jól tudjuk, hogy azok magokban véve, közömbösek; azonban itt ne csak a tudomás, hanem a szeretet is irányozza tetteinket. Ugyanis, ha tudjuk, hogy ily étkeket szabad enni, mivel a bálványok semmik, és csak egy az Isten és az Úr, de nincs mindenkinek ily meggyőződése, és ha ilyenek, példánk által felbátorodva, meggyőződésök ellenére esznek ily étket, vétkeznek. Azért mivel magában véve üdvünkre nézve nem az evés vagy nemevés határoz, szabadságunkat ne használjuk felebarátunk romlására, a ki, ha minket enni látna, meggyőződése ellenére szintúgy ehetnék, s így az ő romlására alkalmat nyujtanánk, mi által nemcsak őellene, hanem Krisztus ellen is vétenénk, ki őt megváltotta. Azért én nem eszem ily ételekből, ha azzal felebarátomat megbotránkoztatnám.

A mi pedig a bálványáldozatokat illeti, tudjuk, – mert mindnyájunknak van (arról) tudomásunk; de a tudomány felfuvalkodtat, a szeretet pedig épít; ha ki pedig azt véli, hogy ő valamit tud, még nem érti, mint kelljen neki tudnia; de ha az Istent szereti, az megismertetett őtőle; – az étkek felől tehát, melyek a bálványoknak áldoztatnak, tudjuk, hogy a bálvány semmi a világon, és hogy nincs más Isten, hanem csak egy. Mert noha vannak, kik isteneknek mondatnak, akár az égben, akár a földön (mivelhogy sok isten és sok úr vagyon); nekünk mindazáltal csak egy Istenünk vagyon, az Atya, kitől mindenek vannak és mi is őbenne, és az egy Úr Jézus Krisztus, ki által mindenek vannak, és mi is őáltala vagyunk. De nincs mindenkiben ezen tudomány; mert némelyek azon véleményben, melylyel a bálványokról mindez ideig bírnak, a bálványáldozatot, mint ilyet, eszik, és az ő lelkiisméretök, erőtlen lévén, megfertőztetik. Az eledel ugyan minket nem ajánl az Isten előtt; mert ha eszünk, azzal nem nyerünk, ha nem eszünk, azzal nem vesztünk. Vigyázzatok mégis, netalán ez a ti szabadságtok az erőtlenek botránkozására legyen. Mert ha valaki látja azt, kinek erről tudománya vagyon, a bálványok helyén letelepedni: amannak lelkiismérete, erőtlen lévén, nem bátorodik-e fel, hogy a bálványáldozatokat megegye? És a te tudományod miatt elvesz a te erőtlen atyádfia, kiért Krisztus meghalt. Igy vétkezvén pedig atyátokfiai ellen, és megsértvén az ő erőtlen lelkiisméretöket, Krisztus ellen vétkeztek. Azért ha az eledel megbotránkoztatja atyámfiát, inkább nem eszem húst mindörökké, hogy atyámfiát meg ne botránkoztassam.

Idézi 53