Szent János I. levele 2

A bűnről és bűnbocsánatról nem azért írok nektek, hogy könnyelműekké tegyelek, hanem hogy a bűnt kerűljétek, és Isten parancsait tartsátok meg, habár minekünk, ha vétkezünk, van engesztelőnk Jézusban. A ki Isten parancsait megtartja, az bír Isten igaz ismeretével és szeretetével. Ez már régi tanítás, melyet mindjárt kezdetben megtéréstekkor hallottatok; de új parancsot is írok nektek, a felebaráti szeretet parancsát, melyet Jézus újnak nevezett, s mely rátok nézve új is, mert a világosság új tanításához, az evangéliomhoz tartozik; mert a ki keresztény akar lenni, szeretnie kell felebarátját. E szeretet mellett, azon nagy kegyelmekért, melyeket nyertek, s a nagy előmenetért, melyet tettetek, még azt is szivetekre kell kötnöm, hogy a világot és annak gyönyöreit ne szeressétek; mert a világ végre elmúlik, és csak az Istent szerető marad meg mindörökre. A világ vége nincs is igen messze; mert az utolsó időt éljük, mint ezt a kereszténység elleneiről, a tévtanítókról látjuk. Nem szükség, hogy ezekről óvakodásra intselek; mert a tanítás által, melyet nyertetek, a hazudságot meg tudjátok különböztetni az igazságtól. Az ő hazudságuk abban áll, hogy Jézusban tagadják az Isten Fiát s így tagadják az Atyát is. Maradjatok a kezdetben nyert tanítás mellett, és megnyeritek az örök életet, maradjatok a tanításban és kegyelemben, melyekkel fölkenettetek, hogy vigasztalódva nézzetek eléje az ő eljövetelének, legyetek igazak őbenne, az igazban, hogy mint Isten fiai, vele is örökösök lehessetek.

Fiacskáim! ezeket írom nektek, hogy ne vétkezzetek. De ha valaki vétkezett is, van szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus; és ő engesztelő a mi bűneinkért; nem csak a mieinkért pedig, hanem az egész világéiért is. És abból tudjuk meg, hogy őt ismerjük, ha az ő parancsait megtartjuk. A ki azt mondja, hogy ismeri őt, de parancsait nem tartja meg, hazug az, és abban nincs igazság. A ki pedig megtartja az ő igéjét, bizonyára abban az isteni szeretet tökéletes, és abból tudjuk meg, hogy őbenne vagyunk. A ki azt mondja, hogy őbenne lakik, neki is úgy kell járnia, mint ő járt. Szerelmesim! nem új parancsot írok nektek, hanem régi parancsot, mely nálatok volt kezdettől; a régi parancsolat azon íge, melyet hallottatok. Hanem új parancsot is írok nektek, mely való mind őrája, mind tirátok nézve; mert a sötétség elmúlt, és az igaz világosság már világoskodik. A ki azt mondja, hogy a világosságban vagyon, de atyjafiát gyűlöli, az mindeddig sötétségben vagyon. A ki szereti atyjafiát, az világosságban marad, és abban nincs botránkozás. A ki pedig gyűlöli atyjafiát, sötétségben vagyon, és sötétségben jár, és nem tudja, hova megyen, mert a sötétség megvakította szemeit. Ezt írom nektek, fiacskáim! mert megbocsáttatnak bűneitek az ő nevéért. Irom nektek, atyák! mert megismertétek azt, ki kezdettől vagyon. Irom nektek, gyermekek! mert a gonoszt legyőztétek. Irom nektek, kisdedek! mert megismertétek az Atyát. Irom nektek, ifjak! mert erősek vagytok, és az Isten igéje megmarad bennetek, és a gonoszt legyőztétek. Ne szeressétek e világot, sem azokat, mik e világban vannak. Ha ki e világot szereti, nincs abban az Atyának szeretete. Mert mind a mi e világon vagyon, a test kivánsága, a szemek kivánsága és az élet kevélysége, mi nem az Atyától hanem e világtól vagyon. És e világ elmúlik és az ő kivánsága; a ki pedig Isten akaratját cselekszi, mindörökké megmarad. Fiacskáim! itt az utolsó óra; és a mint hallottátok, az antikrisztus eljő; sőt most sokan antikrisztusok lettek; ebből tudjuk, hogy itt az utolsó óra. Közőlünk mentek ki, de nem voltak közőlünk valók, mert ha közőlünk valók lettek volna, bizonyosan megmaradtak volna velünk; de rajtok tűnik ki, hogy nem mindnyájan közőlünk valók. De ti föl vagytok kenve ama Szenttől, és tudtok mindeneket. Nem is úgy írtam nektek, mintha nem tudnátok az igazságot, hanem mint a kik tudják azt, és hogy semmi hazudság nincs az igazságból. Kicsoda hazug, ha nem az, ki tagadja, hogy Jézus a Krisztus? Ez az antikrisztus, a ki tagadja az Atyát és a Fiút. A ki tagadja a Fiút, az Atya sincs annál; a ki vallja a Fiút, az Atya is van annál. A mit kezdettől hallottatok, maradjon az bennetek; ha bennetek marad, a mit kezdettől hallottatok, ti is a Fiúban és az Atyában maradtok. És ez az igéret, melyet ő tett nekünk, az örök élet. Ezeket írtam nektek azokról, kik eltévelyítnek titeket. De a kenet, melyet tőle vettetek, maradjon meg bennetek, és nem szükség, hogy valaki tanítson titeket; hanem a mint az ő kenete tanít titeket mindenről, az igaz, és nem hazudság, és a mint ő tanított titeket, maradjatok abban. Ugy van, fiacskáim! maradjatok őbenne, hogy mikor majd megjelenend, bizodalommal legyünk, és meg ne szégyeníttessünk általa az ő eljövetelekor. Ha tudjátok, hogy ő igaz, azt is tudjátok, hogy mindaz, ki igazságot cselekszik, őtőle született.

Idézi 125