Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Szent János I. levele 4

Szerelmesim! ne higyetek minden tatítónak. Csak azok az igaz tanítók, a kik megvallják, hogy az Isten Fia Jézus Krisztusban, mint valóságos ember, megjelent; a kik ezt tagadják, az antikrisztus szerint beszélnek, ki már most a világon vagyon. Mivel ti Isten fiai vagytok, e világfiak nem győzhetnek meg titeket; mert a ki Istentől született, Istent ismeri és hallgat az apostoli tanításra. Isten ezen ismeretével mindig együtt jár a szeretet; mert a ki nem szeret, Istent nem ismeri, mivel az Isten szeretet, mint ezt az ő Fia elküldése által megmutatta, kit, a nélkül, hogy őt előre szerettük volna, a mi bűneinkért áldozatúl adott. Mivel Isten minket annyira szeretett, őt, a láthatatlant, az ő képmásaiban kell szeretnünk, hogy vele egyesűlve maradjunk, s az iránta való szeretetben tökéletesek legyünk. Velünk való egyesűlésének jele az ő lelke, ki egyrészt azon vallomásban nyilatkozik, hogy Jézus az Isten Fia, másrészt a szeretetben, mely belénk a büntetés félelme nélkül bizodalmat önt, hogy egykor Isten itélete előtt megállhatunk. Isten iránti szeretetünk tehát szükségképen következik azon szeretetből, melylyel Isten minket megelőzött; de az elválaszthatlan a felebaráti szeretettől, mint ezt a szeretet törvénye világosan kimondja.

Szerelmesim! ne higyetek minden léleknek, hanem próbáljátok meg a lelkeket, ha Istentől vannak-e; mert sok hamis próféta jött e világra. Erről ismertetik meg az Isten lelke: A mely lélek vallja, hogy Jézus Krisztus testben megjelent, Istentől vagyon. És a mely lélek megosztja Jézust, nincsen Istentől, és ez az antikrisztus, kiről hallottátok, hogy eljött, és már most e világon vagyon. Ti az Istentől vagytok, fiacskáim! és amazt legyőztétek; mert nagyobb az, ki bennetek, mint az, ki e világon vagyon. Ők e világból valók, azért e világról szólnak, és e világ hallgatja őket. Mi az Istentől vagyunk. A ki ismeri az Istent, hallgat minket; a ki nincs az Istentől, nem hallgat minket; erről ismerjük meg az igazság Lelkét és a tévelygés lelkét. Szerelmesim! szeressük egymást, mert a szeretet Istentől vagyon. És a ki szeret, Istentől született, és ismeri az Istent. A ki nem szeret, nem ismeri az Istent; mert az Isten szeret. Abból tűnt ki Isten szeretete mihozzánk, hogy az ő egyszülött Fiát küldötte Isten e világra, hogy általa éljünk. Ebben áll a szeretet; nem mintha mi szerettük volna Istent, hanem mivel ő előbb szeretett minket, és elküldötte Fiát engesztelésűl a mi bűneinkért. Szerelmesim! ha így szeretett minket az Isten, nekünk is kell egymást szeretnünk. Az Istent soha senki sem látta. De ha szeretjük egymást, az Isten mibennünk lakik, és az ő szeretete mibennünk tökéletes. Abból ismerjük meg, hogy benne lakunk, és ő mibennünk, hogy az ő Lelkéből adott nekünk. És mi láttuk, és bizonyságot teszünk, hogy az Atya elküldötte Fiát e világ Üdvözítőjét. A ki vallja, hogy Jézus az Isten Fia, az Isten lakik abban, és ő az Istenben. És mi megismertük és hittük az Istennek hozzánk való szeretetét. Szeretet az Isten, és a ki szeretetben marad, Istenben marad, és az Isten őbenne. Azáltal tökéletes az Isten szeretete mibennünk, ha a mint ő van, mi is úgy vagyunk e világon, hogy az itélet napján bizodalmunk legyen. Félelem nincs a szeretetben, hanem a tökéletes szeretet kizárja a félelmet; mert a félelemmel gyötrelem jár; a ki pedig fél, nem tökéletes a szeretetben. Mi tehát szeressük az Istent, mert az Isten előbb szeretett minket. Ha ki azt mondja: „Szeretem az Istent,“ és felebarátját gyülöli, hazug az. Mert a ki nem szereti felebarátját, a kit lát, Istent, a kit nem lát, hogyan szeretheti? Az a parancsolatunk van pedig Istentől: hogy a ki szereti az Istent, szeresse felebarátját is.

Idézi 216