Makkabeusok I. könyve 1

Nagy Sándor. Az ő birodalmának elosztatása. A hűtlen zsidók Antiokus Epifaneshez állanak, ki Judeát és a templomot pusztítja, a zsidókat törvényszegésre akarja kényszeríteni, és bálványképet állít föl a templomban.

1 És lőn, minekutána a macedoni Sándor, Filep fia, az első, ki Görögországban uralkodott, kimenvén Cétim földéről, Dariust, a persák és médusok királyát megveré, 2 sok hadat indíta, és elfoglalá mind az erős helyeket, és megölé a föld királyait. 3 És elhata a föld határáig, sok nemzettől vőn ragadományokat; és a föld lecsendesedék az ő színe előtt. 4 Igen erős sereget és hadat gyüjtvén, fölfuvalkodék, és fölemelkedék az ő szíve. És meghódítá a nemzetek tartományait és fejedelmeit, kik adófizetőivé lőnek. 5 De ezek után ágyba esvén, és látván, hogy meg kell halnia, 6 eléhivá az ő nemes szolgáit, kik vele együtt nevekedtek vala ifjúságától, és elosztá nekik országát még életében. 7 És országla Sándor tizenkét esztendeig, és meghala. 8 És szolgái elfoglalák az országot, kiki ő helyette. 9 És koronákat tőnek föl magoknak mindnyájan az ő halála után, ők és fiaik utánok sok esztendeig; és a gonoszság megsokasodék a földön. 10 És azokból származék egy bűnös csemete, a nevezetes Antiokus, azon Antiokus király fia, ki Romában kezesképen volt; és királylyá lőn a görögök uralmának százharminczhetedik esztendejében. 11 Ama napokban Izrael fiai közől gonosz fiak kelének ki, és soknak tanácsolák, mondván: Menjünk, és kössünk szövetséget a pogányokkal, kik köröttünk vannak; mert mióta tőlök eltávoztunk, sok gonosz ért minket. 12 És a beszéd jónak látszék szemeik előtt. 13 És eléállának némelyek a nép közől, és a királyhoz menének; ki hatalmat ada nekik, hogy a pogányok rendtartását bevehessék. 14 És építének Jerusalemben testgyakorló helyet a pogányok törvényei szerint. 15 És megnevelvén szemérmök előbőrét, eltávozának a szent szövetségtől, és a pogányokhoz csatlakozván, eladák magokat, hogy gonoszt cselekedjenek. 16 Antiokus látván, hogy országa megerősödött, országlani készűle Egyiptom földén, hogy két országon uralkodjék. 17 És beméne Egyiptomba nagy sokasággal, szekerekkel és elefántokkal, lovasokkal és hajók nagy sokaságával; 18 és harczra kele Ptolomeus, az egyiptomi király ellen; és Ptolomeus megijedvén tőle, elfuta, és sok sebesűlt hulla el. 19 És elfoglalá az erős városokat Egyiptom földén, és elvivé Egyiptom földének ragadományait. 20 És visszatére Antiokus, miután megverte Egyiptomot a száznegyvenharmadik esztendőben, és fölméne Izrael ellen, és fölméne Jerusalembe nagy sokasággal. 21 És beméne a szentélybe kevélységgel, és elvivé az arany oltárt, a világító gyertyatartót és annak minden edényét, a szentelt kenyerek asztalát, a kupákat és csészéket, az arany mozsárkákat és a szőnyeget, a koronákat és az arany ékességet, mely a templomban vala, és mindent összeronta. 23 És elvivé az ezüstöt és aranyat és a kivánatos edényeket, és elvivé a titkos kincseket, melyeket megtalála; és elvivén mindent, elméne az ő földére. És emberöldöklést cselekedvén, nagy kevélységgel szóla. 25 És lőn nagy sírás Izraelben és annak minden helyén. 26 A fejedelmek és vének fölfohászkodának, a szűzek és ifjak elerőtlenedének, s az asszonyok szépsége oda lőn. 27 A férjek mind sírának, és a házaságyon ülő nők kesergének. 28 És a föld megindúla a benne lakók fölött, és Jákob egész házát szégyen borítá. 29 És két esztendő múlva, a király főadószedőt külde Júda városaiba, ki Jerusalembe jöve nagy sereggel. 30 És békés igéket szóla nekik álnoksággal; és hivének neki. De hirtelen a városra rohana, és megveré azt nagy csapással, és sok népet veszte el Izraelből. 31 És elvivé a város ragadományait, és fölgyujtá azt tűzzel, és lerontá annak házait és kőfalait köröskörűl. 32 És fogságra vivék az asszonyokat és magzatokat, és a barmokat elhajták. 33 És körűlvevék Dávid városát nagy és erős kőfallal és erős tornyokkal, mely várrá lőn nekiek. 34 És bűnös népet helyezének oda, gonosz férfiakat, kik megerősödének abban; és elláták magokat fegyverekkel és élelemmel, és összegyüjték Jerusalemből a ragadományt, és oda berakák; és nagy tőrré lőnek. 36 Mert ez leshelylyé lőn a szentély ellen, és gonosz ellenséggé Izraelre nézve. 37 Ártatlan vért ontának a szentély körűl, és megfertőzteték a szent helyet. 38 És Jerusalem lakói miattok elfutának; és lőn az idegenek lakásává, és idegenné lőn az ő ivadékának, és magzatai elhagyák azt. 39 Szentélye pusztává pusztíttatott, ünnepnapjai sirássá változtak, szombatai gyalázattá, és tisztelete semmivé lett. 40 Az ő dicsőségéhez képest megsokasodott gyalázata; és méltósága siralommá változott. 41 És íra Antiokus király az ő egész országának, hogy az egész nép egygyé legyen, és hagyja el kiki az ő törvényét. És a pogányok mindnyájan beleegyezének Antiokus király igéje szerint; 43 Izraelből is sokan hajlának az ő szolgálatára, és áldozván a bálványoknak, megfertőzteték a szombatot. 44 És a király levelet külde követek által Jerusalembe, és Júda minden városába, hogy az országban lakó idegenek törvényeit kövessék; 45 és tiltsák el az égő- és eledel- és hálaáldozatok bemutatását az Isten templomában, és tiltsák el a szombat és az ünnepnapok megülését. 46 És parancsolá, hogy fertőztessék meg a szent helyeket és a szent népet, Izraelt. 47 És parancsolá, hogy emeljenek oltárokat, templomokat és bálványokat, hogy áldozzanak sertéshúst és tisztátalan állatokat; 48 hogy fiaikat hagyják körűlmetéletlen, és lelköket fertőztessék meg minden tisztátalannal és utálatossággal, úgy, hogy elfeledjék a törvényt, és elváltoztassák az Isten minden szertartásait. 50 És mind a ki nem cselekszik Antiokus király igéje szerint, haljon meg. 51 Mind ez igék szerint íra ő egész országának, és fejedelmeket rendele a nép fölé, kik ezeket végrehajtsák. És meghagyák Júda városainak, hogy áldozzanak. 52 És a nép közől sokan gyülekezének azokhoz, kik elhagyták vala az Úr törvényét, és a földön gonoszt cselekvének. 53 És elriaszták Izrael népét rejtekhelyekre, a szökevények titkos helyeire. 54 Kasleu havának tizenötödik napján, a száznegyvenötödik esztendőben, Antiokus király a pusztaság utálatos bálványát emelé föl az Isten oltárán, és Júda minden városában köröskörűl oltárokat épitének. 55 És a házak ajtai előtt és az utczákon tömjént égetének, és áldozának. 56 És az Isten törvénykönyveit összemetélvén, tűzzel égeték meg. 57 És a kinél az Úr szövetségkönyvei találtattak, és a ki megtartotta az Úr törvényét, azt a király parancsa szerint mind megölék. 58 Erőhatalmoknál fogva cselekvék ezeket Izrael népével minden hónapban, kiket a városokban találhattak. 59 És a hónak huszonötödik napján áldozának az oltáron, mely az (Isten) oltárának ellenében vala. 60 És az asszonyok, kik körűlmetélék fiaikat, megöletének Antiokus király parancsa szerint. 61 És nyakokra akaszták föl a gyermekeket minden házaikban, és azokat is megölék, kik őket körűlmetélték vala. 62 Azonban Izrael népe közől sokan elvégzék magokban, hogy tisztátalant nem esznek; és inkább választák a halált, mintsem a tisztátalan étkekkel megfertőződjenek. 63 Nem akarák megszegni az Isten szent törvényét, és megöletének. 64 És igen nagy harag szálla a népre.

Idézi 0