Krónikák első könyve 19

Dávid boszúja az ammonitákon.

Történék pedig, hogy meghala Naasz, Ammon fiainak királya, és helyébe fia lőn király. És mondá Dávid: Irgalmasságot teszek Naasz fiával, Hánonnal, mert kegyelmességet tett velem atyja. És követeket külde Dávid, hogy vigasztalják őt atyja halála miatt. Kik midőn Ammon fiainak földére jutottak, hogy Hánont vigasztalják, mondák Ammon fiainak fejedelmei Hánonnak: Talán azt véled, hogy atyád tiszteletéért küldötte Dávid, kik téged vigasztaljanak; és nem veszed észre, hogy azért jöttek hozzád szolgái, hogy megkémleljék és kinyomozzák és megvizsgálják földedet? Hánon tehát megkoppasztá Dávid szolgáit és megborotválá, és elmetélé köntöseiket az alfelektől egész a lábakig, és elereszté őket. Kik mikor elmentek és ezt megizenték Dávidnak, eléjök külde (mert nagy meggyaláztatást szenvedtek vala) és megparancsolá, hogy Jerikóban maradjanak, míg megnő szakállok, és akkor jőjenek. Látván pedig Ammon fiai, hogy méltatlanságot tettek Dávidon, mind Hánon, mind a többi nép, ezer talentom ezüstöt küldének, hogy magoknak Mezopotámiából és szíriai Maakából és Szóbából szekereket és lovagokat fogadjanak. És harminczkétezer szekeret fogadának és a maakai királyt népével, kik eljövén, táborba szállának Medaba ellenében. Ammon fiai is egybegyűlvén városaikból, a hadba menének. Mit mikor meghallott Dávid, elkűldé Joábot, és az erős férfiak minden hadát; és kimenvén Ammon fiai, a sereget a város kapuja mellett elrendezék; a királyok pedig, kik az ő segítségére jöttek vala, külön állának meg a mezőn. Megértvén tehát Joáb, hogy mind elől, mind hátul had van ellene, kiválogatá az igen erős férfiakat egész Izraelből, és a szírus ellen indúla. A nép többi részét pedig öcscse, Abizai keze alá adá, és Ammon fiai ellen menének. És mondá: Ha engem legyőz a szírus, légy segítségűl nekem; ha pedig téged győznek le Ammon fiai, segítségedre leszek. Légy erős, és cselekedjünk férfiasan népünkért és a mi Istenünk városaiért; az Úr pedig majd azt cselekszi, a mi jó színe előtt. Elindúla tehát Joáb és a vele lévő nép a szírus ellen harczra és megszalasztá őket. Ammon fiai pedig látván, hogy elfutott a szírus, ők is elfutának öcscse, Abizai előtt, és bemenének a városba, és Joáb is visszatére Jerusalembe. Látván pedig a szírus, hogy sokan elhullottak Izrael előtt, követeket külde és kivezeté a szírust, ki a folyóvizen túl vala. Szófak pedig, Adarezer hadának fejedelme vala vezérök. Mit mikor hírűl vittek Dávidnak, egybegyűjté egész Izraelt, és átkele a Jordánon és rájok üte, és ellenök rendezé a sereget, amazok ellene harczolván. De a szírus megfuta Izrael előtt, és Dávid hétezer szekerest és negyvenezer gyalogot öle meg a szírusokból, és Szófakot, a had fejedelmét. Látván pedig Adarezer szolgái, hogy legyőzettek Izraeltől, Dávidhoz szökének, és neki szolgálának, és Szíria nem akara többé segítséget adni Ammon fiainak.