Szent Péter I. levele 4

Ha pedig Krisztus szenvedett érettünk, ne csak a méltatlan szenvedés elviselésében legyen példányunk, hanem arra is szolgáljon intésűl, hogy a testi gyönyörökről, a pogány viseletről ezentúl lemondjunk. Erre nézve ugyan a pogányok, kik halhatatlanságot nem hisznek, majd kinevetnek és szidalmaznak titeket, de ők annak, ki nemcsak az élőket, hanem a holtakat is megitéli, számot fognak adni; mert hogy a halottak lélek szerint élnek, már ez mutatja, hogy nekik az üdv örömhíre megvitetett. Az itélet időpontja pedig senkitől sincs messze; azért ébren legyetek, tevékeny szeretetben; szolgáljatok egymásnak azon adományok szerint, melyeket Istentől nyertetek, a mint tőletek telik, s ne idegenkedjetek a megpróbáltatástól, sőt inkább örűljetek, hogy egykor Krisztussal meg fogtok dicsőíttetni. Boldogok vagytok, ha Krisztusért szidalmaztattok; mert a Szentlélek, ki bennetek szidalmaztatik, kezeskedik a ti üdvötökről. Csak azon legyetek, hogy ne, mint vétkesek, szenvedjetek. A szenvedésnek jőni kell; mert az itélet, melyet Isten a világra küld, a hivőkön kezdődik, kik az által megpróbáltatnak, s a hitetleneken végződik, kik a menekvés reménye nélkül a legnagyobb büntetés alá esnek, míg a hivők, fáradsággal ugyan, de mivel Istenért élnek, üdvözűlnek.