Királyok III. (I.) könyve 7

A királyi palota építése. A templom oszlopai és edényei.

Saját házát pedig Salamon tizenhárom esztendeig építé, és egészen bevégezé. Megépíté a libanoni erdőházat is száz könyöknyi hosszaságra, és ötven könyöknyi szélességre, és harmincz könyöknyi magasságra; és négy sétahelyet czedrusfa-oszlopok között, mert czedrusfákat faragott vala oszlopoknak. És czedrusfa-táblákkal megbéllé az egész kamarát, melyet negyvenöt oszlop tart vala. Egy rendben pedig tizenöt oszlop vala, egymás ellenébe helyezve, úgy hogy egymásra néztek; és egyenlő köz vala az oszlopok között, és az oszlopok fölött négyszegű fák, mindenben egyenlőek. Oszlopos csarnokot is építe ötven könyöknyi hosszaságra, és harmincz könyöknyi szélességre; és más csarnokot is a nagyobbik csarnok előtt, és oszlopokat és főgerendákat az oszlopokon fölűl. A királyi széknek is csarnokot építe, melyben az itélőszék vagyon; és megbéllé czedrusfákkal a földszintől a padlásig. És a házacska, melyben törvénykezésre ültenek, a csarnok közepén vala hasonló művel. Házat csinála Fáraó leányának is (kit feleségűl vett vala Salamon) olyan művel, mint a minővel a csarnok volt. Mindezek drága kövekből, melyek bizonyos formára és mértékre valának fürészelve mind belűl mind kivűl, az alaptól a falak tetejéig, és kivűl a nagyobb csarnokig. Az alap szintén drágakövekből vala, tíz vagy nyolcz könyöknyi nagy kövekből; és felűl azon hasonló mértékű drága kövek valának faragva, és szintazonképen czedrusfák is. És a nagyobb tornácz kerekded vala három rend faragott kövekből, és egy rend gyalult czedrusfából; és igy vala az Úr házának belső tornácza is, és a háznak csarnoka. És elkülde Salamon király és elhozatá Hirámot Tírusból, egy özvegyasszony fiát Neftali nemzetségéből, kinek atyja tírusi volt, a rézművest, és teljeset bölcseséggel és értelemmel és tudománynyal minden rézműnek megcsinálására. Ki mikor eljött Salamon királyhoz, megcsinálá minden művét. És alkota két rézoszlopot, egyik oszlopot tizennyolcz könyöknyi magasságra, és tizenkét könyöknyi zsinór éri vala körűl a két oszlopot. Rézből öntött két gombot is csinála, melyeket az oszlopok tetejére kellett tenni; öt könyöknyi magas vala az egyik gomb, és öt könyöknyi magas a másik gomb; és azon mint hálló és lánczok valának csodaművel egymáshoz foglalva. Az oszlopoknak mind a két gombja öntött vala; hét hállózat az egyik gombon, és hét hállózat a másik gombon. És elkészíté az oszlopokat, és két rend gránátalmát csinála mindenik hállózat körűl, hogy befödjék a gombokat, melyek azok fölött valának; azonképen cselekvék a másik gombbal is. Az oszlopok tetején lévő gombok pedig liliomformára valának csinálva, mint a csarnokban, négy könyöknyire. És ismét más gombok valának az oszlopok tetején fölűl az oszlop mértéke szerint a hállózatok ellenében; a gránátalmákból pedig kétszáz volt rendben a második gomb körűl, és fölállítá a két oszlopot a templom csarnokában; és mikor fölállította a jobbkézről való oszlopot, hívá annak nevét Jákinnak; hasonlóképen a másik oszlopot is fölállítá, és hívá annak nevét Booznak. És az oszlopok tetejére liliomalakú művet helyeze, és elkészűle az oszlopok műve. Öntött tengert is csinála tíz könyöknyit egyik szélétől másik széleig, kerekded kerűletűt; öt könyöknyi vala annak magassága, harmincz könyöknyi zsinór érvén azt körűl. És a szélén alúl metszés vala köröskörűl, tíz könyöknyire körűlvévén a tengert; két renddel valának az öntött virágok metszései. És tizenkét tulkon álla, melyek közől három éjszakra néz vala, és három napnyugatra, és három délre, és három napkeletre, és a tenger azokon fölűl vala, melyeknek hátulja mind befordúlva lévén, nem látszott. Az üst vastagsága pedig három ujjnyi vala, és széle, mint a kehely széle és a kinyilt liliom virága; kétezer veder fért belé. És tíz réztalapot csinála, négy könyöknyi vala hosszasága mindenik talapnak, és négy könyöknyi szélessége, és három könyöknyi magassága. És a talapok alkotmánya átszegett vala; és metszések valának az összefoglalások között. És a karimák és pártázatok között oroszlánok és tulkok és kerubok, és hasonlóképen fölűl az egybefoglalásokon; és az oroszlánok és tulkok alatt rézből szalagok függének. És mindenik talapon négy kerék és réztengelyek valának, és négy felől mint egymásra néző öntött vállacskák az üst alatt. Az üst szája is belűl feje tetején vala annak, és a mi kivűl látszék egy könyöknyi vala, egészen gömbölyű és mindössze másfél könyöknyi; az oszlopok szegletein pedig különféle metszések valának; és az összefoglaló oszlopközepek négyszegűek valának és nem gömbölyűek. A négy kerekek is, melyek a talap négyszegletén voltak, egymáshoz valának foglalva a talap alatt; egy-egy kerék másfél könyöknyi magas vala. Olyanok valának pedig a kerekek, minők a szekérben szoktak lenni; és azok tengelyei és küllői és talpai és agyai mind öntve valának. Mert ama négy vállacska is a talapnak mindenik szegletén magából a talapból vala öntve és összefoglalva. A talap tetején pedig némi félkönyöknyi gömbölyűség vala, úgy csinálva, hogy az üstöt felül rátehessék, virágai lévén és különféle metszései önmagából. Metsze azon táblákra is, melyek rézből valának, és a szegletekre kerubokat és oroszlánokat és pálmafákat, egy fenálló ember hasonlatosságára, úgy hogy nem látszottak metszéseknek, hanem köröskörűl odarakottaknak. Ezen formára készíte tíz talapot, egy öntetűt és mértékűt és hasonló metszésűt. Csinála tíz rézüstöt is; negyven veder menvén egyegy üstbe, és négy könyöknyi vala; és mindenik üstöt egyegy talapra, azaz tízre helyezé. És a tíz talapból ötöt a templom jobb részére állita, és ötöt balra; a tengert pedig a templom jobb részére helyezé, napkelet ellenében délfelé. Megcsinálá tehát Hiram az üstöket és tálakat és medenczéket, és elvégezé minden művét Salamon királynak az Úr templomában: a két oszlopot és a gombok két koronáját az oszlopok gombjain, és a két hállózatot, hogy befödjék a két koronát, melyek az oszlopok tetején valának; és a négyszáz gránátalmát a két hállózaton, két rend gránátalmát mindenik hállózaton, a gombok koronáinak befödésére, melyek az oszlopok tetején valának; és a tíz talapot és a tíz üstöt a talapokon; és egy tengert, és tizenként tulkot a tenger alá; és a fazekakat és tálakat és medenczéket; minden edény, melyeket Hiram Salamon királynak csinála az Úr házában, tiszta rézből vala. A Jordán mezős tartományában önteté azokat a király agyagos földbe, Szókot és Sártán között. És elhelyezé Salamon mind az edényeket; a fölötte nagy mennyiség miatt pedig nem vala mértéke a réznek. És megcsinála Salamon minden edényt az Úr házában: az aranyoltárt és asztalt, melyre helyeztettek a kitett kenyerek; és arany gyertyatartókat, ötöt jobb felől, és ötöt balfelől a felelőhely ellenében, tiszta aranyból, oly virágokkal, mint a liliom, és fölűl aranymécseket és arany hamvvévőket, és vedreket és villákat, csészéket és mozsárkákat és tömjénzőket, finom aranyból; és a szentek szente belső házának ajtain és a templom házának ajtain a sarkak is aranyból valának. És elvégezé az egész munkát, melyet Salamon az Úr házában csinála, és a miket atyja, Dávid fölszentelt vala, bevivé az ezüstöt és aranyat és az edényeket, és az Úr házának kincsei közé tevé.

Idézi 4