Királyok (Sámuel) I. könyve 26

Saul ismét ellensége lesz Dávidnak. Ez hozzá csúszván, elviszi dárdáját és víz-csészéjét.

1 És a zifeusok elmenének Saulhoz Gábaába, mondván: Ime Dávid elrejtezett Hakila halmán, mely a puszta ellenében vagyon. 2 És fölkele Saul, és leméne Zif pusztájába, és vele háromezer válogatott férfiú Izraelből, hogy fölkeresse Dávidot Zif pusztájában. 3 És Saul táborba szálla Gábaában, Hakilán, mely a puszta ellenében vala az uton; Dávid pedig a pusztában lakék. Látván pedig, hogy Saul utána jött a pusztába. 4 kémeket külde, és megtudá, hogy bizonyosan oda jött. 5 És fölkele Dávid titkon és elméne azon helyre, a hol Saul vala; és mikor látta a helyet, melyen aluvék Saul és Ner fia, Abner, seregének vezére, mert Saul a sátorban aluvék, és a többi nép körűle, 6 szóla Dávid a heteus Akimeleknek, és Szárvia fiának, Abizainak, Joáb öcscsének, mondván: Ki jő velem Saulhoz a táborba? És mondá Abizai: Én megyek veled. 7 Elmenének tehát Dávid és Abizai a néphez éjjel, és Sault fekve és alva találák a sátorban, és a dárdát leütve a földbe fejénél; Abner pedig és a nép körűle alusznak vala. 8 És mondá Abizai Dávidnak: Kezeidbe rekeszté ma Isten ellenségedet; most tehát a földhöz szegezem őt a dárdával egyszer, és nem kell másodszor. 9 És Dávid mondá Abizainak: Meg ne öld őt; mert ki nyujtja ki kezét az Úr fölkentjére, és ártatlan leszen? 10 És mondá Dávid: Él az Úr! hacsak az Úr meg nem veri őt, vagy el nem jő napja, hogy meghaljon, vagy harczra menvén, elveszszen: 11 az Úr őrizzen meg engem, hogy én kinyujtsam kezemet az Úr fölkentjére. Most azért vedd el a dárdát, mely fejénél vagyon, és a víz-csészét, és menjünk. 12 Dávid tehát elvivé a dárdát és a víz-csészét, mely Saul fejénél vala, és elmenének; és nem vala senki, a ki látta, tudta és fölébredt volna, hanem mindnyájan alusznak vala, mert az Úrtól jött álom esett vala rájok. 13 És mikor átment Dávid a túloldalra, és megállott a hegy tetején távol, és nagy köz vala közöttük, 14 kiálta Dávid a népre és Ner fiára, Abnerre, mondván: Nem felelsz-e, Abner? És felelvén Abner, mondá: Ki vagy te, a ki kiáltasz, és bolygatod a királyt? 15 És Dávid mondá Abnernek: Nem férfiú vagy-e te? és különben ki hasonló hozzád Izraelben? miért nem őrizted tehát uradat királyodat? mert egy a sokaságból bement, hogy megölje uradat, a királyt. 16 Nem jó, a mit cselekedtél, él az Úr! hogy halál fiai vagytok ti, kik nem őriztétek uratokat, az Úr fölkentjét; nézd csak most, hol a király dárdája, és hol van a víz-csésze, mely fejénél volt. 17 Saul pedig megismeré Dávid szavát, és mondá: Nem a te szód-e ez fiam, Dávid? És mondá Dávid: Az én szóm, uram, királyom! 18 És mondá: Mi okért üldözi az én uram szolgáját? mit cselekedtem? vagy mi gonosz van kezemben? 19 Most azért kérlek, uram királyom! halljad a te szolgád szavát: Ha az Úr indít téged ellenem, áldozat-illat szálljon föl; ha pedig az emberek fiai, átkozottak az Úr színe előtt, kik ma engem kivetettek, hogy ne lakjam az Úr örökségében, mondván: Eredj, szolgálj idegen isteneknek. 20 És most ne ontassék vérem a földre az Úr előtt; mert kijött Izrael királya, hogy egy bolhát keressen, a mint kergettetik egy fogolymadár a hegyeken. 21 És mondá Saul: Vétkeztem, térj vissza fiam, Dávid! mert többé veled gonoszúl soha nem cselekszem, mivelhogy lelkem becses volt ma szemeid előtt; mert kitetszik, hogy oktalanúl cselekedtem, és igen sok dolgot nem tudtam. 22 És felelvén Dávid, mondá: Ime itt a király dárdája, jőjön át egy a király szolgái közől, és vigye el azt. 23 Az Úr pedig megfizet kinekkinek igazsága és hívsége szerint, mert az Úr ma kezembe adott téged, de nem akartam kinyujtani kezemet az Úr fölkentjére. 24 És a mint ma lelked fölmagasztaltatott szemeim előtt, úgy magasztaltassék föl lelkem az Úr szemei előtt, és szabadítson ki engem minden szorongatásból. 25 Mondá azért, Saul Dávidnak: Áldott vagy te fiam, Dávid! mert a mit cselekszel, végbeviszed, és hatalmad állandó leszen. Elméne pedig Dávid a maga útjára, és Saul visszatére lakhelyére.

Idézi 10

v. 9 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 10 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 11 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 12 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 13 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 14 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 15 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 16 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)
v. 19 Summa (EN)(I-II 105.2III 49.4)