Jeremiás jövendölése 16
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
A hamar bekövetkező fogság. A zsidók megszabadúlása. Nabukodonozor kétszeres megrohanása. A pogányok megtérése.
1 És lőn az Úr igéje hozzám, mondván: 2 Ne végy feleséget, és ne legyenek fiaid és leányaid e helyen; 3 mert ezeket mondja az Úr a fiakról és leányokról, kiket e helyen nemzenek, és anyáikról, kik szülik őket, és atyáikról, kiknek ivadékából születnek e földön: 4 Halálos betegségekben halnak meg, nem sirattatnak és nem temettetnek el, ganéjjá lesznek a föld szinén; fegyverrel és éhséggel emésztetnek meg, és holttestök az égi madarak és földi vadak eledeléűl leszen. 5 Mert ezeket mondja az Úr: Ne menj a gyászlakoma házába, és ne menj siratásra és ne vigasztald őket; mert elvettem e néptől az én békeségemet, úgymond az Úr, az irgalmasságot és könyörűletet. 6 És meghalnak a nagyok és kicsinyek e földön, nem fognak eltemettetni sem sirattatni; nem lesz, ki tépelődjék és megnyírja magát miattok. 7 És nem szegnek közöttük a sírónak kenyeret, vígasztalásúl a halottért, és nem adnak nekik egy pohár italt, vigasztalásúl atyjokért és anyjokért. 8 És a lakmározás házába se menj, hogy leülj velök enni inni; 9 mert ezeket mondja a seregek Ura, Izrael Istene: Ime én elveszem e helyről szemeitek előtt és napjaitokban az öröm szavát és a vigaság szavát, a vőlegény szavát és a menyasszony szavát. 10 És mikor kihirdeted e népnek mind ez igéket, és mondják neked: Miért mondotta az Úr felőlünk mind e nagy roszat? micsoda a mi gonoszságunk, és micsoda a mi vétkünk, melylyel vétkeztünk a mi Urunk Istenünk ellen? 11 mondd nekik: Mert elhagytak engem atyáitok, úgymond az Úr, és idegen istenek után indúltak, és szolgáltak azoknak és imádták őket, és engem elhagytak, és törvényemet nem őrizték. 12 Ti pedig még gonoszabbúl cselekedtetek, mint atyáitok; mert ime kiki az ő gonosz szíve hamissága után jár, hogy engem ne hallgasson. 13 Azért vetlek ki titeket e földről, oly földre, melyet nem ismertek, még atyáitok sem; és szolgáltok ott idegen isteneknek éjjel nappal, kik nektek nem adnak nyugodalmat. 14 Azért ime eljőnek a napok, úgymond az Úr, és nem mondják többé: Él az Úr! ki Izrael fiait kihozta Egyiptom földéről; 15 hanem: Él az Úr! ki Izrael fiait kihozta az éjszaki földről, és minden egyéb földről, melyekre kivetettem őket; mert visszahozom őket saját földükre, melyet atyáiknak adtam. 16 Ime én sok halászt küldök, úgymond az Úr, és kihalászszák őket; és ezek után sok vadászt küldök nekik, és kivadászszák őket minden hegyről és minden halomról és a kősziklák barlangjaiból. 17 Mert az én szemeim minden ő útjokon, nincsenek elrejtve színem előtt, és nincs eltitkolva gonoszságuk az én szemeim előtt. 18 És előbb megfizetek kétszeresen az ő gonoszságaikért és bűneikért; mert megfertőztették földemet a bálványaiknak áldozott hullákkal, és utálatosságaikkal töltötték be örökségemet. 19 Uram! én erősségem és szilárdságom és oltalmam a háborúság napján! Tehozzád jőnek a népek a föld végső határairól, és mondják: Bizonyára hazudságot bírtak atyáink, hiúságot, mely nem használt nekik. 20 Vajjon csinálhat-e magának az ember isteneket? azok nem istenek. 21 Azért íme én megmutatom nekik ezúttal, megmutatom nekik az én kezemet és erőmet, és megtudják, hogy Úr az én nevem.