Keresés itt Vagy próbálja

EscBezárás ↑↓Mozgás

Jeremiás jövendölése 20

Jeremiás börtönbe vettetik Fassúr által. Jövendölés ez ellen. Jeremiás panasza üldözői ellen.

És hallá Fassúr pap, Emmer fia, ki fejedelemmé rendeltetett vala az Úr házában, hogy Jeremiás e beszédeket prófétálta; és megveré Fassúr Jeremiás prófétát, és kalodába tevé őt, mely Benjamin felső kapuja alatt vala az Úr házánál. És mikor megviradott másodnapra, kivevé Fassúr Jeremiást a kalodából; és mondá neki Jeremiás: Nem Fassúrnak híjja az Úr a te nevedet, hanem: minden felől félelemnek. Mert ezeket mondja az Úr: Ime én téged félelemre juttatlak, téged és minden barátodat; lehullanak ellenségeik fegyvere által, és ezt meglátják a te szemeid; és egész Júdát kezébe adom Babilon királyának, és elviszi őket Babilonba, és levágja őket fegyverrel. És e városnak minden vagyonát és minden szerzeményét és minden drágaságát, és Júda királyainak minden kincsét az ő ellenségeik kezébe adom; és elrabolják azokat és elveszik és Babilonba viszik. Te pedig, Fassúr, és házad minden lakója, fogságra mentek, és Babilonba mégy, ott halsz meg, és ott temettetel el te és minden barátod, kiknek hazudságot jövendöltél. Uram! rábeszéltél engem, és rábeszéltettem; erősebb voltál nálamnál, és meggyőztél; én pedig nevetséggé lettem egész nap, mindenki csúfol engem; mert már régen szólok, kiáltozván a gonoszság ellen, és a pusztúlást kiáltva hirdetem; s ime az Úr beszéde nekem gyalázatomra lett és csúfolásomra egész nap. És mondám: Nem fogok őróla emlékezni, és nem szólok többé az ő nevében; de lőn az én szivemben, mint az égő és csontjaim közé rekesztett tűz, és ellankadtam, nem bírván azt elviselni. Mert hallottam sokak szidalmazását és a rettentéseket köröskörűl: Üldözzétek, és üldözzük őt! – még mind oly férfiaktól is, kik barátim voltak és oldalamnál őrködtek, – ha valami módon rászedhető lenne, győzzük le őt, és álljunk boszút rajta. De az Úr velem vagyon, mint erős bajnok; azért a kik üldöznek engem, elesnek, és erőtlenek lesznek; igen megszégyenűlnek, mert nem gondoltak az örök gyalázatra, mely soha el nem töröltetik. És te, seregek Ura! az igaznak vizsgálója, ki a veséket és szivet látod, hagyd látnom, kérlek, a te boszúállásodat rajtok; mert neked jelentettem ki ügyemet. Énekeljetek az Úrnak, dicsérjétek az Urat; mert megszabadította a szegény lelkét a gonoszok kezéből. Átkozott legyen a nap, melyen születtem; a nap, melyen engem anyám szült, ne legyen áldott. Átkozott a férfiú, ki hírt vitt atyámnak, mondván: Fiú magzatod született neked! hogy örömmel örvendeztesse meg őt. Legyen az az ember mint ama városok, melyeket fölforgatott az Úr, és nem bánta meg; halljon kiáltást reggel, és ordítást a déli időben, ki engem meg nem ölt anyám méhében, hogy anyám lett volna a koporsóm, és örökös az ő méhe foganása. Miért jöttem ki anyám méhéből, hogy nyomorúságot és fájdalmat lássak, és gyalázatban végződjenek az én napjaim?

Idézi 33