Jeremiás jövendölése 23
Káldi-Tárkányi Biblia
Public domain Forrás: biblia.kapisztran.info
A rosz pásztorokról, mint a fogság okairól. Visszatérés a fogságból. A Messiás. A hamis próféták és gúnyolódók fenyegettetnek.
1 Jaj a pásztoroknak! kik elvesztik és elszaggatják az én legelőm nyáját; úgymond az Úr. 2 Azért ezeket mondja Izrael Ura Istene a pásztoroknak, kik az én népemet legeltetik: Ti elszélesztettétek nyájamat, és szétűztétek őket, és nem ügyeltetek rájok: ime én meglátogatom rajtatok a ti törekvéseitek gonoszságát, úgymond az Úr. 3 És én összegyűjtöm az én nyájam maradványait mindazon földről, a hová szétűztem őket, és visszatérítem őket mezeikre, és nevekedni fognak és megsokasodnak. 4 És pásztorokat támasztok nekik, kik majd legeltetik őket; nem fognak félni többé és nem rettegnek, és egy híja sem leszen az ő számuknak, úgymond az Úr. 5 Ime eljőnek a napok, úgymond az Úr, és föltámasztom Dávid igaz csemetéjét; és országlani fog mint király, és bölcs leszen, és itéletet s igazságot tesz a földön. 6 Ama napokban megszabadúl Júda, és Izrael bátorságban fog lakni; és ez a név, melyen nevezik őt: Az Úr a mi igazunk! 7 Azért ime eljőnek a napok, úgymond az Úr, és nem mondják többé: Él az Úr! ki Izrael fiait kihozta Egyiptom földéről; 8 hanem: Él az Úr! ki kihozta és elhozta Izrael házának ivadékát az éjszaki földről, és mind azon földről, melyekre kivetettem vala őket; és földükön fognak lakni. 9 A prófétákhoz. Szivem elkeseredett bennem, minden csontjaim reszketnek, lettem mint a részeg férfiú és mint a bortól elázott ember az Úr előtt és az ő szent igéje előtt. 10 Mert paráznákkal eltelt a föld, mert az átok miatt gyászol a föld, elszáradnak a pusztaság mezői; az ő futásuk gonoszra megy, és erejök bizonytalan. 11 Mert próféta és pap fertőzöttek, még az én házamban is föltaláltam gonoszságukat, úgymond az Úr. 12 Azért útjok sikamlós leszen a sötétben, melyre taszíttatván, elesnek azon; mert veszedelmeket hozok rájok, az ő látogattatásuk esztendejét, úgymond az Úr. 13 És Szamaria prófétáiban balgaságot láttam; Baal által prófétáltak és megcsalták az én népemet, Izraelt; 14 de Jerusalem prófétáiban a paráználkodók hasonlatosságát láttam és a hazudság útját; ők megerősítik az igen gonoszokat cselekvésökben, hogy senki se térjen meg gonoszságából; lettek előttem mindnyájan, mint Sodoma, és lakosai, mint Gomorra. 15 Azért ezeket mondja a seregek Ura a prófétáknak: Ime én majd űrömmel étetem és epével itatom őket; mert Jerusalem prófétáitól ment ki a förtelmesség az egész földre. 16 Ezeket mondja a seregek Ura: Ne hallgassátok a próféták igéit, kik nektek prófétálnak és megcsalnak titeket; saját szivökből mondanak látomást, nem az Úr szájából. 17 Azt mondják azoknak, kik engem káromlanak: Az Úr mondotta: Békeségtek leszen; és mindennek, ki az ő szive gonoszságában jár, azt mondották: Nem jő veszedelem rátok. 18 Mert ki volt jelen az Úr tanácsában? ki látta és hallotta az ő beszédét? ki figyelmezett az ő igéjére és hallotta azt? 19 Ime az Úr haragjának forgószele kimegyen, és rohanó förgeteg száll az istentelenek fejére. 20 Nem tér vissza az Úr haragja mígnem megcselekszi és mígnem beteljesíti az ő szive gondolatát; az utolsó napokban majd megértitek az ő tanácsát. 21 Nem küldém a prófétákat, és ők futának; nem szólék nekik, s ők mégis prófétálának. 22 Ha az én tanácsomon megállapodván, tudtára adták volna népemnek az én igéimet, bizonynyal eltérítettem volna őket gonosz útjokról és igen gonosz szándékaiktól. 23 Azt véled-e, hogy én csak a közelben vagyok Isten? úgymond az Úr; és nem vagyok-e Isten a távolban is? 24 Elrejtezhetik-e az ember bármi titkos helyeken, hogy én ne lássam őt? úgymond az Úr. Vajjon az eget és földet nem én töltöm-e be? úgymond az Úr. 25 Hallottam, miket mondottak a próféták, hazudságot prófétálván az én nevemben, és mondván: Álmot láttam, álmot láttam! 26 Meddig lesz ilyesmi a hazudságot jövendölő próféták szivében, kik az ő szivök csalárdságait prófétálják? 27 kik azt akarják cselekedni, hogy az én népem elfelejtkezzék nevemről az ő álmaik miatt, melyeket kiki felebarátjának beszél, a mint elfelejtkeztek atyáik az én nevemről Baal miatt. 28 A próféta, ki álmot lát, álmot beszéljen; és a kinél igém vagyon, mondja igémet igazán. Mi köze polyvának a búzához? úgymond az Úr. 29 Vajjon az én igéim nem olyanok-e, mint a tűz, úgymond az Úr, és mint a kősziklát rontó pőröly? 30 Azért ime én a próféták ellen leszek, úgymond az Úr, kik ellopják igéimet kiki az ő felebarátjától. 31 Ime én a próféták ellen, úgymond az Úr, kik elállanak nyelveikkel és azt mondják: az Úr mondja! 32 Ime én a hazudságot álmodozó próféták ellen, úgymond az Úr, kik ilyesmiket beszélnek, és elámitják az én népemet hazudságaikkal és csodatételeikkel; holott én nem küldöttem őket, és nem parancsoltam nekik, kik semmit sem használnak e népnek, úgymond az Úr. 33 Ha tehát megkérdez téged ez a nép, vagy próféta, vagy pap, mondván: Micsoda az Úr terhe? mondd nekik: Ti vagytok a teher; mert elvetlek titeket, úgymond az Úr. 34 És a próféta, a pap és nép, mely azt mondja: Az Úr terhe! meglátogatom azt a férfiút és az ő házát. 35 Ezeket mondjátok, kiki az ő felebarátjának és atyjafiának: Mit felelt az Úr? és mit szólott az Úr? 36 De az Úr terhe többé ne említtessék; mert teher leszen kinekkinek az ő beszéde, mivel elfordítjátok az élő Istennek, a seregek Urának, a mi Istenünknek igéit. 37 Ezeket mondd a prófétának: Mit felelt neked az Úr? és mit szólott az Úr? 38 De ha az Úr terhének mondjátok, majd ezeket mondja az Úr: Mivelhogy ez igét mondottátok: Az Úr terhe! holott én elküldöttem hozzátok, mondván: Ne mondjátok: Az Úr terhe! 39 azért ime én elveszlek titeket, elhurczolván színem elől, és elhagylak titeket és a várost, melyet nektek adtam és atyáitoknak; 40 és örök gyalázatra vetlek titeket és örök szégyenre, melyet soha el nem törölhet a feledés.
Idézi 14
- v. 3 Sacramentum Caritatis(§31)
- v. 4 Pastores Dabo Vobis(§1)
- v. 5 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)Summa (EN)(II-II 50.1)
- v. 6 Az Egyház társadalmi tanításának kompendiuma(378)Summa (EN)(III 15.6)
- v. 9 Summa (EN)(II-II 186.10)Salvifici Doloris(§6)
- v. 11 Summa (EN)(II-II 186.10)
- v. 14 Summa (EN)(II-II 186.10)
- v. 21 Humani Generis Redemptionem(§102)
- v. 24 Summa (EN)(I 8.2
III 31.4) - v. 28 Summa (EN)(II-II 171.5)