Jeremiás jövendölése 24

A zsidók sorsa megjövendöltetik két kosár füge jelképe alatt.

Látomást adott nekem az Úr; és ime két kosár, tele fügékkel, letéve az Úr temploma előtt, minekutána Babilon királya, Nabukodonozor elvitte Jekoniást, Joakim fiát, Júda királyát és fejedelmeit, és a kovácsot és zármívest Jerusalemből, és Babilonba vitte őket. Az egyik kosárban igen jó fügék valának, a mint szoktak lenni a jókor érő fügék; a másik kosárban igen rosz fügék valának, melyeket nem lehetett megenni, oly roszak voltak. És az Úr mondá nekem: Mit látsz te, Jeremiás? És mondám: Fügéket, jó fügéket, igen jókat; és roszakat, igen roszakat, melyeket nem lehet megenni, oly roszak. És lőn az Úr igéje hozzám, mondván: Ezeket mondja Izrael Ura Istene: A mint e fügék jók, úgy fogom megismerni jóvégre Júda elköltözötteit, kiket elküldöttem e helyről a kaldeusok földére; és rájok vetem szemeimet, hogy megkegyelmezzek nekik, és visszahozom őket e földre, és fölépítem őket, és le nem rontom; elültetem őket, és ki nem gyomlálom. És szivet adok nekik, hadd ismerjenek meg engem, hogy én vagyok az Úr; és ők népemmé lesznek, és én nekik Istenök leszek; mert hozzám térnek teljes szivökből. De a mint a (többi) fügék igen roszak, melyeket nem lehet megenni, oly roszak, ezeket mondja az Úr: olyanná teszem Szedeciást, Júda királyát és fejedelmeit és a többit Jerusalemben, kik megmaradtak a városban és kik Egyiptom földén laknak. És háborúságra adom őket és nyomorgatásra a föld minden országaiban, gyalázatúl és példabeszédűl, közmondásúl és átokúl minden helyen, a hová kivetettem őket. És fegyvert bocsátok rájok, és éhséget és mirigyhalált, mígnem megemésztetnek a földről, melyet nekik adtam és atyáiknak.

Idézi 1

  • v. 14 Christus Vivit(§154)